A lakosság közel kétharmada már rendszeresen szelektál
Annak ellenére, hogy hazánkban még csak kb. 3,2 millió lakosnak van lehetősége külön válogatva gyűjteni a hulladékká vált csomagolást, a szelektív hulladékgyűjtésről már a lakosság 98 százaléka hallott. Az Öko-Pannon Kht. reprezentatív felmérése a szelektív hulladékgyűjtésről.
Azokon a településeken, ahol a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája már kiépült, a lakosok 60,5 százaléka már rendszeresen használja a népszerű színes gyűjtőedényeket, habár az otthoni hely szűke miatt 24 százalékuk, a gyűjtőszigetek távolsága miatt pedig 30,7 százalékuk még nehézkesnek tartja a szelektív hulladékgyűjtést derül ki az ÖKO-Pannon Kht. reprezentatív szelektív hulladékgyűjtési felméréséből.
A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium adatai szerint Magyarországon összesen kb. 3,2 millió lakos több, mint 2.600 szelektív hulladékgyűjtő szigeten gyűjtheti anyaga szerint különválogatva az otthonában képződött csomagolási hulladékokat. A tervek szerint a rendszer 2008-ra országossá, azaz szinte minden magyar lakos számára elérhetővé válik. Az ÖKO-Pannon Kht., az első hazai szelektív hulladékgyűjtést és hasznosítást koordináló közhasznú társaság 1000 fős mintán végzett reprezentatív felmérést annak érdekében, hogy vizsgálja a lakosság szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét. A mintán belül egyenlő arányban szerepelnek olyan lakosok, akik már gyűjtenek szelektíven és olyanok, akik számára a rendszer még nem elérhető.
Szinte minden magyar lakos hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről. Az ÖKO-Pannon Kht. felmérésében megkérdezettek 98 százaléka hallott már a szelektív hulladékgyűjtésről. Ez meglehetősen jó eredménynek számít, hiszen a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája 10 magyar lakosból még csak 3 számára elérhető. A háztartási hulladékok több mint fele újrahasznosítható.
Az ÖKO-Pannon Kht. felmérésében megkérdezettek közel 60 százaléka úgy véli, hogy az otthonában képződött hulladékok legalább fele szelektíven gyűjthető és újrahasznosítható. Habár a megkérdezettek 51,3 százaléka saját bevallása szerint környezettudatosan él, azaz mindent megtesz annak érdekében, hogy kevesebb hulladék keletkezzék, csupán minden negyedik, ötödik ember hajlandó ezért tenni is a mindennapokban. A felmérésben megkérdezetteknek csak egyharmada vásárol árukat és termékeket időnként csomagolás nélkül és csak minden ötödik vásárol alkalomszerűen visszaváltható üvegbe töltött italokat. Ha lehetőség lenne rá tízből kilencen gyűjtenének szelektíven. A felmérés érdekes eredménye az, hogy a lakosság nemcsak ismeri, de nyitott is a szelektív hulladékgyűjtés alkalmazására. Azokon a településeken, ahol a rendszer még nem elérhető a felmérésben megkérdezettek 87,3 százaléka lenne hajlandó anyaga szerint elkülönítve gyűjteni az otthon képződött hulladékot. Egyre többen használjuk a szelektív hulladékgyűjtési rendszert, hiszen az ÖKO-Pannon Kht. felméréséből kiderül, hogy azokon a településeken, ahol a lakosságnak módja van a szelektív hulladékgyűjtésre, a megkérdezettek 60 százaléka él is a lehetőséggel és a tapasztalatok szerint hetente több alkalommal juttatja vissza az otthonában keletkező hulladékokat a körforgásba.
Az ÖKO-Pannon Kht. által koordinált lakossági szelektív hulladékgyűjtési rendszerhez 2004 végén már 2 millió lakos kapcsolódhatott mondta Gönci Beáta, az ÖKO-Pannon Kht. kommunikációs vezetője. Egy lakos tavaly már 7,6 kilogramm csomagolási hulladékot dobott a színes gyűjtőedényekbe, de reális célkitűzés az, hogy a lakosság aktivitásának növelésével és a még passzív lakosok bevonásával ez a mennyiség 2005 végére 9-10 kilogrammra növekedjen tette hozzá a kommunikációs vezető. A legnagyobb akadály velünk lakik, azaz otthonunk adottságai és a gyűjtőszigetektől való távolsága hátráltatnak minket a legnagyobb mértékben a szelektív gyűjtésben. A lakosság azon hányada (20-30 százalék), amely elzárkózik a környezetvédelem ezen formájától az esetek 30,7 százalékában a gyűjtőpontok távolságára, 24 százalékban az otthoni helyhiányra, 20 százalékban a gyűjtés körülményességére, 14,2 százalékban pedig időhiányra hivatkozva nem vesz részt a szelektív gyűjtésben. Rövid távon többen és többet vagyunk hajlandóak gyűjteni, hiszen a szelektív hulladékgyűjtő szigetek lakóhelyünktől való távolsága alapvetően befolyásolja gyűjtési hajlandóságunkat.
Az ÖKO-Pannon Kht. által megkérdezettek 23 százaléka maximum 50 métert, 22 százaléka 50-100 méter közötti távolságot, 18 százaléka 100-300 métert hajlandó megtenni kapujától a gyűjtőpontig és csupán 6 százalék mondta azt, hogy gyűjtési hajlandóságát nem befolyásolja a távolság. Vezet a papír és a műanyag az üveg előtt. Az ÖKO-Pannon Kht. felméréséből kiderül, hogy a megkérdezettek 30,9 százaléka a papír, 26,8 százaléka a műanyag, 22,1 százaléka az üveg, 8,5 százaléka pedig a fém csomagolási hulladékokat gyűjti leggyakrabban. Örvendetes tény, hogy szelektív hulladékgyűjtésben résztvevő lakosság többsége már az adott anyagtípus gyűjtésére használt edény színét is helyesen azonosítja, míg korábban ezt csupán minden ötödik lakos mondhatta el magáról. Szeretnénk többet, jobban és pontosabban gyűjteni. Az ÖKO-Pannon Kht. felméréséből kiderül az is, hogy a megkérdezettek szerint a lakosság további rétegei volnának megnyerhetőek a szelektív hulladékgyűjtés ügyének. Az ÖKO-Pannon által megkérdezettek 26,3 százaléka szerint a gyűjtést a hulladékgazdálkodás iskolai oktatása, 26,2 százalék véleménye szerint további gyűjtőszigetek kihelyezése, míg 16,4 százalék meglátása szerint az tenné vonzóbbá, ha a maradék kommunális hulladék elszállítása olcsóbbá válna.
Forrás: ÖKO-Pannon Kht. sajtóközleménye
