Rohamosan pusztul a Föld ökoszisztémája
A Földön jelenleg élő emlősök, madarak és kétéltűek 10-30 százaléka a kihalás határán van, miközben az ember által folytatott ipari tevékenység olyan terhet ró bolygónk természeti erőforrásaira, hogy az utánunk következő nemzedékek számára a Föld ökoszisztémája már nem képes egyértelműen garantálni a biztos megélhetést.
Ezt állapította meg a Milleniumi Ökoszisztéma Értékelés elnevezésű testület átfogó tanulmánya. A világszervezet bizottságai által megbízott szakértői csoportok, illetve nemzetközi tudományos és fejlesztési szervezetek felkérésére 95 ország 1360 tudósa által készített elemzés megállapította: az elmúlt ötven év során a Föld növekvő számú lakossága az életet biztosító ökológiai rendszerek mintegy kétharmadát elszennyezte, vagy teljesen kizsákmányolta.
Az ipari tevékenység során az emberiség olyan mértékben és ütemben rombolja planétánkat, ami a természet által alkotott rendszerek teljes összeomlásával, különböző betegségek terjedésének megnövekedésével, az erdőségek pusztulásával, tengerek élővilágának kipusztulásával fenyeget - tette hozzá a nemzetközi kutató csoport által írt összegzés.
Az elmúlt öt évtized során az emberiség - a növekvő élelmiszer-, víz-, építőanyag- és nyersanyagigények kielégítése érdekében - gyorsabban és átfogóbban pusztította az élő természeti rendszereket, mint az emberi történelem bármely más korszakában. Az 1945 óta eltelt időszakban például nagyobb földterületet alakítottak át mezőgazdasági termelési területté, mint a 18. és a 19. században együttvéve. Ez a környezetátalakító tevékenység igen jelentékeny és nagymértékben visszafordíthatatlan változásokat idézett elő a növényi és állatfajok sokféleségében.
A természeti környezet romlásának ártalmas következményei az elkövetkező ötven évben csak súlyosbodni fognak - figyelmeztetett a jelentés. Bizonyítékok vannak arra, hogy a környezetre nehezedő terhelés hirtelen változásokat idézhet elő, ilyen volt például a kanadai Új-Fundland partjai közelében korábban meglévő gazdag tőkehal-populáció váratlan eltűnése 1992-ben. A jövőbeni környezeti változások betegségek, járványok váratlan felbukkanását hozhatják magukkal. Az afrikai Nagy-tavak vizének felmelegedése például melegágya lehet kolerajárványok kirobbanásának. A part menti mezőgazdasági területekről a tengerekbe bekerülő nitrogén felhalmozódása a halak pusztulását okozó algásodást okozhat, illetve oxigénhiányos területek, úgynevezett "holt zónák" kialakulását idézheti elő a tengerek és óceánok partjai mentén.
Az erdők pusztulása gyakran jár együtt a csapadék mennyiségének csökkenésével. Egy bizonyos ponton túl, a csapadékhiány a még megmaradt erdők létét is veszélybe sodorja - állapította meg a nemzetközi tanulmány. Száz éven belül a környezeti ártalmak legfőbb hordozója a globális felmelegedés lesz, a most készült elemzés azonban elsősorban egyéb, rövidebb távon ható károkra koncentrált.
A tanulmány, amelyet a szerzők megküldenek a világ kormányainak, egyben hangsúlyozza: a fogyasztási szokások jelentős módosulása, az oktatás színvonalának javítása, új technológiák bevezetése, illetve a környezetet károsító eljárások megadóztatása csökkentheti a károkat.
forrás: reuters
