Sándor atya heti-levele a Széchenyivárosból
A hét ünnepei, szentjei:
hétfő: Szent Brigitta szerzetesnő, Európa társvédőszentje
kedd: Árpád-házi Szent Kinga szűz és szerzetesnő
szerda: Szent Jakab apostol
csütörtök: Szent Joakim és Szent Anna, a Boldogságos Szűz Mária szülei
vasárnap: Szent Márta
Szeretettel köszöntjük azokat, akiknek a héten lesz névnapja, születésnapja vagy házassági évfordulója. A jó Isten áldása legyen életükön!
Köszönetazoknak, akik az egésznapos egyházmegyei szentségimádási napon részt vettek.
Köszönetazoknak, akik a napközis és az ifjúsági táborban segítettek.
Hétfőn 19 órakor a Nagytemplomban a Kodály Zoltán Ifjúsági Világzenekar tart hangversenyt, Vásáry Tamás vezényletével. A hangversenyre a belépés díjtalan, de belépőjegyhez kötött. Belépőjegy igényelhető: az Európa Jövője Egyesületnél a 0676 484 010-es telefonszámon vagy a Kápolna u. 24. sz. alatt.
Következő keresztelőnk szeptember 23-án a 9 órás szentmisében lesz. Jelentkezni az irodában lehet. Imádkozzunk értük!
Azok a fiatalok (középiskolásoktól kezdődően) vagy felnőttek, akik szeretnének megkeresztelkedni, elsőáldozók lenni, vagy bérmálkozni, jelentkezzenek az irodában aug. 28-ig.
Kérjük, aki szívesen vállal irodai szolgálatot vasárnap a 9 órás szentmise előtt negyed órával és utána igény szerint, az iratkozzon föl az irodában a listára. Köszönet azoknak, akik eddig is segítettek.
Miseszándékoterre a hétre még el tudunk fogadni.
Lejár az egyházközségi képviselőtestület mandátuma. Az új testület megválasztása szeptember utolsó két vasárnapján, 23-án és 30-án lesz. Augusztus 18-ig a jelöltlista összeállítása történik. Aki szeretne képviselő lenni, vagy mást szeretne jelölni, az megteheti Sándor atyánál. A következők a feltételek a képviselő jelöltségnek: Kivonat a Magyarországi Egyházközségek Képviselőtestületi Szabályzatából.
4.1. A képviselőtestület tagjai csak azok a katolikusok lehetnek, akik
a/ tartósan az egyházközség területén laknak,
b/ ha nem laknak ott, akkor legalább egy éve tevékenyen részt vesznek az egyházközség életében,
c/ teljesen cselekvőképesek,
d/ az egyházi előírások szerint nincsenek kizárva az eucharisztia vételének közősségéből,(rendezett egyházi házassága van, ha házas)
e/ megbérmálkoztak, (ettől egy ideig el lehet tekinteni)
f/ egyházi hozzájárulásukat (egyházi adó) fizetik,
g/ 18. évüket betöltötték, de még nem 70 évesek,
h/ készek e feladat ellátására.
A megbízatás általában öt évre szól.
V. Az Egyházközségi Képviselőtestület feladatai
5.1. Az egyházközségi képviselőtestület feladata, hogy a plébániai közősség célkitűzéseit, Istentől és az Egyháztól kapott küldetésének szellemében előmozdítsa.
5.2. Feladatait az egyházi elnök által összehívott gyűléseken tárgyalja meg. A plébánosnak a meghívókat a gyűlés előtt legalább 8 nappal kell kiküldenie, és ennek a tárgyalandó napirendi pontokat is tartalmaznia kell. A témákat lehetőleg az egyházközségi tanács tagjaival együttesen állapítsák meg. Ha a gyűléshez előkészítő munka is kell, pl. a zárszámadás elkészítése, stb., akkor a tanácsnak kell arról is gondoskodnia, hogy a gazdasági bizottság ezt elkészítse. A gyűlés elnökének kell a jegyzőkönyvet hitelesítő két képviselőt a megbeszélés elején kijelölnie. A gyűlés akkor határozatképes, ha a tagok kétharmada jelen van. Az elnöknek a gyűlés elején erről meg kell győződnie, és ezt a jegyzőkönyvben is fel kell tűntetni. A határozatok meghozatalához a jelenlevő tagok számának felénél legalább egy szavazattal többnek kell lennie. A jegyzőkönyvben a határozathozatallal együtt annak szavazati arányát is fel kell tűntetni.
5.3. A képviselőtestület lehetőleg havonta, de legalább kéthavonta gyűljön össze.
5.4. Az egyházközségi képviselőtestület világi elnöke az elnök mindenkori helyettese, a testület ügyeiben. Annak akadályoztatása esetén összehívhatja a gyűlést, azon elnökölhet, s ott neki kell eldöntenie, hogy nyilvános vagy titkos szavazással döntsenek-e bizonyos kérdésekben. Joga közvetlen írásos felterjesztést küldeni az esperesnek vagy a püspökségnek. Kőtelessége meghallgatni a hívek panaszait vagy kívánságait. (Megtisztelő hely illeti meg az egyházi ünnepélyeken.)
5.5. A jegyző: az ülések jegyzőkönyvét vezeti, aláírásával hitelesíti. A meghívók szétküldéséről gondoskodik. Más egyházi képviselőtestületekkel kapcsolatot tart fenn.
5.6. Lelkipásztori bizottság:
Az egyházközség lelkipásztori terveit segít elkészíteni és megvalósítani a maga eszközeivel. Pl. szervezéssel, lelki napok rendezésével, fiatalok, idősek foglalkoztatásával, beteglátogatások, kórházba utaltak felkeresésének megszervezésével, szegények részére gyűjtésekkel. Ezeket a feladatokat többnyire munkacsoportokba osztva végzi. Ennek vezetője 1-1, a plébános által kinevezett képviselő. Ő felelős az egyházközséghez tartozó hívekből összegyűjteni munkatársait, akiket irányít, tanáccsal lát el. Munkálkodásuk eredményeiről pedig köteles időnként a teljes testületnek beszámolni.
5.6.1. Liturgikus munkacsoport. A liturgikus teendőkhöz kisegítőket nevel, megfelelő egyházi alkalmazottak beállításáról gondoskodik. Az istentiszteletek méltóságát, a templom rendjét, tisztaságát, díszítését szorgalmazza. Az egyházi ruhákat karbantartja, harangra, orgonára, harmóniumra felügyel. E munkacsoportnak mindenképpen tagja a kántor és az, aki a ministránsokat irányítja.
5.6.2. Hitoktatási munkacsoport. Kapcsolatot teremt az iskoláskorúak szüleivel, szorgalmazza a hittanra járást kicsiknél és nagyoknál, előkészíti az elsőáldozási és bérmálási ünnepséget, lelki napokra vezeti a gyerekeket, törődik a papi és szerzetesi hivatásra készülőkkel.
5.6.3. Családgondozási munkacsoport. Besegít a jegyesoktatásokba, előmozdítja a fiatal házaspárok ismerkedését, kisközösségekbe szervezését. Segíti a meg nem keresztelt gyerekek keresztelésének előkészítését, a gyerekek vallásos nevelését. Házas hétvégék szervezésében aktívan résztvesz. Családlátogatásokat végez, foglalkozik a válás felé sodródókkal és az elváltakkal is.
5.6.4. Karitatív munkacsoport. Lelki és anyagi téren gondoskodik a betegekről, őregekről, özvegyekről, elhagyatottakról, sokgyermekesekről, munkanélküliekről, menekültekről. Segíti a szenvedélybetegek gyógyulását, és azok hozzátartozóival is próbál kapcsolatba kerülni. Ahol börtön van, az ottlevő rabokat is a lehetőség szerint felkarolja. Az egyházmegyei karnász igazgatójával kapcsolatot tart.
5.6.5. Sajtófelelős munkacsoport. Ajánlja és terjeszti a katolikus sajtó termékeit, előfizetőket toboroz vallásos lapokra, felhívja a figyelmet a TV, a rádió jó műsoraira, egyházközségi könyvtárat hoz létre és működtet. Lehetőség szerint egyházközségi lapot is szerkeszt és kiadásra készít elő. Gondoskodik a templomi faliújságról.
5.6,6. Ökumenikus munkacsoport. Az egyházi előírásoknak megfelelően, a plébános mindenkori útmutatása szerint, kapcsolatokat keres és tart fenn a szegények segítésére stb.
A képviselőtestület tagjai természetesen más munkacsoportokat is létrehozhatnak az adott szükségleteknek megfelelően. (Ilyen lehet a környezetvédelmi, kiscsoport szervező stb.)
5.7. Gazdasági bizottság.
Az elnök vezetéses és irányítása mellett a jó gazda gondosságával nyilvántartja az egyházközség tulajdonát, az ingóságokról pontos leltárt vezet, birtokívvel, vagy ennek másolatával számontartja az ingatlanokat, rendben tartja az egyházi épületeket, anyagi forrásokat próbál biztosítani, ügyel az alkalmazottak járandóságának pontos kifizetésére, megfelelő anyagi hátteret próbál biztosítani az ott működő lelkipásztorok és alkalmazottak megélhetéséhez.
Részletezve:
a/az évi zárszámadás elkészítése a tárgyévet kővető február 1-ig,
b/ a költségvetés összeállítása a kővetkező évre a tárgyévet megelőző december 1-ig,
c/az alkalmazottak fizetésének megállapítása,
d/ az ingatlanokkal kapcsolatos bérleti szerződések megkötése, megújítása, felbontása, és a belőlük származó jogok érvényesítésének és a kőtelezettségek teljesítésének ellenőrzése,
e/munkaszerződések megkötése előtt az illetők szakmai és erkölcsi alkalmasságáról információk beszerzése, alkalmazásuk esetén munkájuk ellenőrzése,
f/ a pénztár állagának megőrzése, ellenőrzése,
g/az adók, járulékok, az egyházmegyei központ részére az anyagi járandóságok időben történő befizetése,
h/ a jóváhagyott költségvetéstől eltérő minden 35.000,-Ft-ot meghaladó kiadáshoz költségvetési módosítást kell megszavazni és a jegyzőkönyvvel együtt a Püspöki Hatósággal engedélyeztetni, majd a kifizetésről végelszámolást készítve az egyházközségi képviselőtestületi gyűlésen beszámolni és a kiadást a zárszámadásban feltűntetni.
i/ Az állami hivatalok számára a megfelelő elszámolásokat elkészíteni időre és az előírásoknak megfelelően.
5.8. A fenti feladatok ellátása értelemszerűen oszlik meg a pénztáros, a gazdasági gondnok és a gazdasági felügyelő között. Akik a világi elnökkel együtt az elnök vezetésével alkotják a gazdasági bizottságot. Működésűk az egyházi törvénykönyv 537, 532, 1281, 1282 és 1284 kánonjaihoz, valamint a főpásztor utasításaihoz alkalmazkodjék.
5.9. Jelenleg az egyházközségi hozzájárulás (egyházi adó), az esetleges ingatlanból származó jövedelem, vagy külön célmeghatározással történő gyűjtés, segély és a püspökségen keresztül az állami költségvetésből kiutalt segély képezi az egyházközség szükségleteit fedező anyagi alapot. Nem tartozik az egyházközségi képviselők hatáskörébe a templompénztári bevétel. De évente, a zárszámadáskor a plébános erről is kőteles beszámolni a képviselőtestület tagjainak. E pénztár ellenőrzése továbbra is az esperesek feladata.
Ha a megyés püspök úgy rendelkezik, akkor egységes könyvelést alkalmaznak, amiben mind az egyházközségi, mind a templomi bevételek és kiadások szerepelnek. Mindkettőről együtt készítik a költségvetést és a zárszámadást.
5.10. Sem a gazdasági bizottság, sem az egyházközségi képviselőtestület nem köthet érvényes adásvételi szerződést. Szerepük e téren javaslatadás a plébános számára. Szerződést a plébánia nevében a plébános köt, személyesen vagy megbízott útján. De ezek a megyés püspök jóváhagyásával válnak érvényessé.
5.11. A gazdasági bizottságot erkölcsi felelősség terheli a lelkiismeretlenségükből származó veszteségek, károk miatt. Anyagi felelőssége csak annak van, aki az állami vagy egyházi jogba ütköző módon károsítja meg az egyházközséget.
5.12. A pénztáros begyűjti, vagy begyűjteti a pénzbeszedővel, majd könyveli a pénztárnaplóban az egyházközségi hozzájárulást, (egyházi adót), és azt az adófőkönyvbe is bejegyzi. A többi bevételt és kiadást is bizonylatok alapján könyveli, illetve a pénzt bevételezi vagy kifizeti. Kifizetést csak a költségvetésben megállapított és jóváhagyott tételekre, illetve az egyházi elnök aláírásával ellátott kiutalásra fizethet ki. A pénztárkönyvet és a bizonylatokat gondosan őrizze meg. A folyó kiadásokra szükséges pénzt a plébánián, a többit pedig alkalmas bankban kell elhelyeznie, hogy védve legyen a betörésektől, és kamatozzon is.
5.13. A gazdasági gondnok (templomatya) a gazdasági bizottság első számú felelőse. Évente köteles a leltárállományt ellenőrizni. Elemi csapások esetén azonnal intézkedni, hogy a kárt azonnal elhántsák. Beszerzéseknél figyelni, hogy megfelelő minőségű legyen, amit vesznek. Figyelemmel kell kísérnie az ingatlanok állapotát, és megfelelő javításokat időben kell igényelnie. Ha kezdeményezését nem fogadná el a gazdasági bizottság vagy a képviselőtestület, közvetlenül a főpásztort kell értesítenie az általa észlelt veszélyekről.
5.14. A gazdasági felügyelő hatáskörébe tartozik az egyházközség összes szerződéses viszonylatának ellenőrzése:
a/a fizetések kiutalásának ellenőrzése.
b/a földbérletek, házbérletek, temetői díjakból eredő ősszegek begyűjtése időben.
c/az eladásokból eredő ősszegek könyvelésére vonatkozó intézkedés.
d/ az, építkezések, beruházások, tatarozások kivitelezőivel szemben a követelésekkel kapcsolatos ellenőrzések, stb. Vitás esetekben leállíthatja a kifizetéseket addig, amíg az Egyházközségi Tanács tagjai nem döntenek. Ezek összehívásáról haladéktalanul intézkednie kell.
e/a pénztáros és a pénztár negyedévenkénti ellenőrzése, lehetőleg a két számvizsgálóval együtt.
5.15. A két számvizsgáló feladata negyedévenként ellenőrizni azt, hogy a pénztárkönyvbe beírt tételeknek megvan-e a hivatalos igazolása. Erről a teljes ülésnek köteles beszámolni.
5.16. Tanácsolt kiegészítő bizottság lehet még a temetőgondnokság ott, ahol az egyházközségnek saját temetője van. E gondnokság tagjait is a képviselőtestület tagjaiból célszerű kiválasztani.
