Napi Evangélium: „A mennyek országa olyan, mint amikor a hálót a tengerbe vetik és az mindenféle halat összefog.”
Elmélkedés:
A mai evangéliumban Jézus utolsó példabeszédét olvastuk, amit a menyek országáról mondott. A beszédben halászhálóhoz hasonlítja az országot, amely jó és rossz halakat egyaránt kifog a tengerből. A világban tehát együtt van jelen a jó és a rossz, de a végén, az utolsó ítéletkor megtörténik a szétválogatás, s mindenki megkapja jutalmát vagy bűntétését, annak megfelelően, hogy mit érdemel. Ha Jézus szavai szerint az apostolok valóban emberhalászok, akiknek az a feladata, hogy a hálót kivessék, akkor mi, emberek vagyunk a halak, akiket a háló kifog. Mi vagyunk azok, akik ott leszünk az ítéletkor, amikor mérlegre kerül minden cselekedetünk. A beszéd hallatán egyesek megrettennek, mert félnek a szigorú ítélettől, másokat azonban örömmel tölt el, mert azt a reményt nyújtja, ami az örök boldogságban vár az emberre. Ezt a példabeszédet akkor értjük meg, ha a jövőbeni ítéletnek hatása van jelen életünkre.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Urunk, Te megadod nekünk, hogy mindig újra kezdhetünk! Te ajándékozod nekünk a jövőt. Minden nap érezzük, hogy múlik az idő, éveink száma véges. Urunk, mindannyian szeretnénk végtelen távlatokban élni. Szeretnénk megtapasztalni a soha el nem múló fényt, szeretnénk, ha mienk lehetne az élet teljessége. Kérünk, add, hogy az előttünk álló időt igazi gazdagodásra használhassuk. Add, hogy azt keressük mindig, ami soha véget nem ér. Add, hogy mindennapjainkban megtapasztalhassuk: a szeretet soha el nem múlik.
