Kidobott, megkínzott kutyák megmentői

Kecskeméten 2010-től a város ebrendészeti telepét a Menhely az Állatokért Környezetvédelmi és Állatvédelmi Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány működteti, valamint saját menhelyet is üzemeltet. Ennek a civil szervezetnek eltökélt szándéka, hogy nem csak szűkebb hazánkban, de egész Magyarországon kialakuljon – megfelelő szemléletváltással – egy minden tekintetben felelős állattartási morál. A menhely jelenlegi helyzetéről, az új rendeletekről, törvényekről az alapítvány titkárával, Majorné Bíró Andreával beszélgettünk. - Először is tisztázzunk valamit! Ez az alapítvány nem a Mentsvár az Állatokért Alapítvány? Tehát nem ugyanaz? - Nem! Ez teljesen más. Ez egy új alapítvány, melynek egyetlen célja az állatok védelme. A kóbor ebeket a kollégáink fogják be, legtöbbször a lakosság bejelentései nyomán. Egyetlen állatot sem altatunk el, s mivel mostanában sajnos több négylábú érkezik, mint amennyit örökbe fogadnak, igen magas a menhelyünk gondozottjainak száma.

Minden begyűjtött kutyát megvizsgál az állatorvos, ellátja az esetleges sérüléseiket, majd féregtelenítjük, illetve a parazitáktól mentesítjük őket. Ezután lefotózzuk, felkerülnek a honlapunkra. Ha 14 napig nem jelentkezik érte a gazdája, akkor jogunk van örökbe adni, immár beoltva, chipezve, illetve ivartalanítva. Ez utóbbi nagyon fontos, hiszen ősszel és tavasszal napi 10-20 kölyökkutya kerül be hozzánk. Hagyják szaporodni kedvencüket, a világra jött kicsinyeket pedig kiteszik egy dobozban az út szélére, vagy egy bokor alá. Ahol számtalan parazitát és betegséget összeszedve éheznek, így sokszor csak nagy küzdelmek árán tudjuk megmenteni őket. Ezért külön ivartalanítási akciót is szerveztünk májusban, megelőzve a felelőtlen szaporulatot. A sikeres akciót – amiben 12 állatorvos vett részt - kétmillió forinttal támogatta alapítványunk. Mintegy 460 kutyát, cicát ivartalanítottak.

- Embertelen cselekedet szemét módjára kidobni ezeket az ártatlan kölyköket. De az is vérlázító, amikor étlen-szomjan, egy rövid láncra verve tartják a kutyákat.

- Magyarországon elsőként Tőzsér Judit elnök asszonyunk kezdeményezésére jött létre Kecskeméten állatvédelmi őrszolgálat, amelyet alapítványunk üzemeltet. Ez a rendőrséggel, polgárőrséggel, szakhatóságokkal, állatorvosokkal karöltve tevékenykedő közösségünk jár utána minden olyan bejelentésnek, ami felelőtlen állattartással, illetve állatkínzással kapcsolatos. Havonta egyszer tartunk állatvédelmi razziát. Sajnos gyakoriak az ilyen ügyek, s ezekkel a gazdákkal szemben augusztus elsejétől az Állatvédelmi Szakhatóság és a polgármesteri hivatal jegyzője, kirívó esetben pedig a bíróság folytat majd eljárást. Leggyakrabban viszont az történik ezeken a razziákon, hogy a tulajdonosok lemondanak a rossz körülmények között tartott ebekről, mi pedig a telepre szállítjuk szegény párákat és meggyógyításuk, feltáplálásuk után próbálunk egy emberségesebb gazdit keresni nekik.

- Szigorodott az állattartási törvény is augusztus elsejétől.

- Így igaz. A kutyákat például három kategóriába sorolták: kis-, közepes- és nagytestűek. Ennek megfelelően a használható kennel és láncméretek is különbözőek. A 20 kiló alatti kisméretű ebek minimum 10 négyzetméteres kennelben tarthatók, s minimum négy méteres láncon. A közepes testsúlyú (20-40 kiló közötti) kutyusoknak 15, az ennél nagyobb testűeknek pedig 20 négyzetméteres kennelt kell garantálni, míg a lánchosszuk nem lehet hat, illetve nyolc méternél rövidebb. Ugyanakkor szigorodtak a büntetési tételek, amik állatkínzásért kiszabhatók. Itt a minimális bírság már 150 ezer forint, de kirívó esetben több éves börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. Mostantól egyébként az is bűncselekményt követ el, aki kidobja az utcára a megunt négylábút vagy annak kölykeit.

- És ha elszállítja önökhöz?

- Akkor nem.

- Januártól kötelező lesz a gazdáknak ellátniuk chippel kedvenceiket. Ez segíti majd az önök munkáját?

- Az elkóborolt állatok esetében mindenképpen. De aki utcára teszi a néhány napos kiskutyákat, az előtte nem fogja az azonosításukat megkönnyítő chippel ellátni őket ezután sem. Ennek a rendeletben maximált ára 3.500 forint lesz, ami a parányi készülék árát, a behelyezést és a regisztrációt is tartalmazza. Őszre tervez az alapítványunk egy ennél is kedvezményesebb chipezési akciót azoknak a kecskemétieknek, akiknek ez az összeg is jelentős terhet jelent.

- Milyen anyagi források segítségével tudják működtetni a menhelyet?

- Van egy szerződésünk az önkormányzattal az ebrendészeti telep fenntartására vonatkozóan. Emellett reméljük, hogy egyre többen nekünk ajánlják fel személyi jövedelemadójuk egy százalékát. Gyakran előfordul az is, hogy tápot, kutyaházat – vagy annak építésére alkalmas faanyagot -, alomnak való szalmát, télen kimustrált paplanokat adományoznak menhelyünknek az állatszerető polgártársaink. A gondozott kutyáink etetése, orvosi ellátása, gyógyszerezése mellett jelentős összeget jelentenek az állatgondozói bérek, az energiaszámlák, vagyis a pénzbeli adományokat ugyancsak örömmel fogadjuk.

- Sikeres a közelmúltban indított mentor programjuk?

- Igen, mert sokan nem tudnak másként segíteni nekünk, csak a szeretetükkel. Ők általában hétvégeken keresnek fel bennünket. Telepünkön építettünk egy kutyafuttatót, és ott foglalkoznak a gazdára váró ebekkel, akik ilyenkor nagyon boldogok, hiszen végre kikerülnek a szűkös kennelekből, s kedvükre játszhatnak, futkározhatnak a mentorok felügyelete mellett.

- Gyakran keresnek ideiglenes befogadókat. Milyen kutyusoknak?

- Olyanoknak, amelyek valamilyen mozgásszervi betegségben szenvednek, és nem bírják a kennelt. De szeretnénk állatszerető családoknál elhelyezni, a daganatos négylábúakat is, hogy legalább az utolsó éveik szépek legyenek. S vannak olyan magukba forduló, kedélybeteg kutyusok, amelyeket egyik napról a másikra hagyott el a gazdájuk. Esetükben is, egy másik szerető gazdi, a gondoskodásával csodákra képes...

Kövessen minket a Facebookon is!