Laborállatok napja
Állatok tízmillióit használják fel évente laboratóriumi kísérletekhez; e vizsgálatok mindössze 6 százalékát végzik gyógyászati célokból. Április 24-én, a laboratóriumi állatok védelmének napján az állatvédők arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát az állatkísérletek helyett.
Kevesen tudják: egy nemzetközi felmérés szerint az állatkísérletek 63 százaléka hadászati célokat szolgál, 31 százalékukat kozmetikai szerek tesztelésére fordítják, és alig 6 százalékuk az, amit gyógyászati célból végeznek. Világméretekben álltok millióit használják el évente a laboratóriumokban. Az állatvédők április 24-én, a Kísérleti Állatok Védelmének Világnapján a laborállatok védelmének fontosságára, illetve arra, hogy a tudomány lehetőség szerint alkalmazzon élőlénybarát alternatívát.
A hadászati célú kísérletekről keveset hallani, a kozmetikaiakról annál inkább egyre több elrettentő fotó, írás jelenik meg a világhálón és a sajtóban egyaránt. Az állatkísérletekkel részletesen foglalkozó Zöld Magazin internetes honlap szerint a kozmetikumok mellékhatásainak vizsgálatához általában háromféle állatkísérleti módszert alkalmaznak. Az egyik azt méri, hogy egy adott szer mekkora adagjától pusztul el a kísérleti állatok, egerek, patkányok fele így tesztelik például a rúzsokat is. Azt, hogy egy sampon, hajlakk, szempillafesték irritálja-e a szemet, úgy ellenőrzik, hogy kalodába zárt, mesterségesen éberen tartott nyúl szemébe csöpögtetik az anyagot napokon keresztül; az állat természetesen előbb-utóbb megvakul. A dezodorokat, arckrémeket emlősállatok leborotvált testfelületére kenik, közben figyelik, mennyire pirosodik, duzzad a bőr, kialakul-e gyulladás, esetleg hosszú távon rákosodás.
A fejlettebb nemzetek már betiltották a kozmetikai jellegű teszteket. Az Európai Unió területén 2003-tól tilos a kozmetikai állatkísérletek végzése, 2009-től pedig tilos lesz az ily módon tesztelt termékek behozatala az unió országaiba. (A tizenhárom esztendős huzavona után megszületett uniós tilalom feloldásáért Franciaország pár éve keresetet indított, megtámadva az állatkísérletek törvényen kívül helyezését.) Magyarország e tekintetben szerencsére nem sereghajtó: hazánkban 1998 óta tilos kozmetikai állatkísérleteket végezni. Az 1998. XXVIII. törvény ugyanis kimondja, hogy szépítőszer, dohány- és egyéb élvezeti cikk, valamint fegyver, ennek alkatrésze, továbbá lőszer előállítása céljából tervezett kísérletre engedély nem adható" az állatkísérlethez engedélyt csak a szakhatóság (emberi vagy állati betegségek megelőzéséhez, felismeréséhez, gyógyításához, oktatási, igazságszolgáltatási, valamint egyéb tudományos cél eléréséhez) adhat. Ezzel együtt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési minisztérium legutolsó éves közleménye szerint apró rágcsálókból megközelítőleg 220 ezernyit, kutyákból és macskákból kétezernél is többet fogyasztottak a kísérleti laborok. Fentiek mellett még felhasználtak juhot, kecskét, sertést is számol be az Orpheus Állatévő egyesület.
--------------------------------------------------------------------------------
Egy ipari cég megbízásából Stuttgarban olyan mesterséges bőrt állítottak elő, amely alig különbözik az emberitől. Kiindulási anyagnak olyan szöveteket használnak, amelyek például plasztikai műtétekkor keletkeznek, és eddig a hulladékgyűjtőbe kerültek. A rendszer teljesen működőképes, és felépítése nagyon közel áll az élő bőréhez. Az AST-2000 jelzésű, kísérleti célokra szolgáló bőrrendszer készítői szerint alkalmazható lesz a kozmetikai iparban a különféle krémek és egyéb készítmények bevizsgálására, amelyet jelenleg állatokon végeznek el írja a Sulinet.
(Forrás: Zöld Magazin, Sulinet, Orpheus Állatévő egyesület, Csemete.com)
