HuMuSz-vélemény a betétdíjas kormányrendeletről
Egy évtizede várjuk és talán jövőre végre életbe is lép a betétdíjas kormányrendelet. A holnap kormányülésre kerülő tervezet azonban nem fog átütő környezetvédelmi hatást kiváltani, leginkább azért, mert teljes mértékben az önkéntességen alapul és senkit nem ösztönöz vagy kötelez újratöltésre!
A környezetvédelmi cél elérése érdekében a HuMuSz szerint lényegesen szigorúbbnak kellene lennie a jogalkotónak, és legalább azt kell EU-konform módon előírnia, hogy az árusításra felkínált termékeknek milyen mennyiségét legyen kötelező betétdíjas módon értékesíteni! A civil környezetvédők javaslataikat többször eljuttatták már a minisztérium részére - eddig csekély eredménnyel. A környezetvédelmi termékdíjról szóló törvény kizárólag újratöltésre motivál (méghozzá nagyon szolid mértékben).
Mivel a betétdíj rendszer az italcsomagolások tekintetében általános szabályozás lesz, tehát az egyutas, eldobó csomagolásokra is vonatkozik, nem mellőzhető olyan ösztönző és garanciális eszközök beépítése a jogszabályba, amelyek biztosítják annak gyakorlati működését és a meglévő visszaváltási rendszerek megőrzését. Amennyiben a leírt ösztönző és garanciális elemek bekerülnek a tervezetbe, úgy egy olyan, a környezetvédelmi célt elérő megoldást kapunk, amely - tekintettel arra, hogy a termelő választása szerint eldobó vagy újratölthető csomagolással egyaránt teljesíthető - semmilyen szempontból nem támadható azzal, hogy bármely termelő számára piacvédelmi intézkedésnek tűnne fel, ezáltal biztosan EU-konform!
A betétdíjas módon történő értékesítés továbbá alkalmas arra, hogy
* veszélyes hulladékokat eltérítsük a kommunális hulladéklerakóktól és külön kezeljük (pl. betétdíjas ceruzaelemek könnyen, hatékonyan visszagyűjthetőek és külön kezelhetőek)
* a mindenképpen betétdíjas rendszeren keresztül visszagyűjtendő mennyiségi elvárás miatt a gyártók előnyben részesítsék az újratölthető csomagolásokat az eldobó csomagolások visszagyűjtése helyett
* az újrahasznosítást is kiválóan segíti, hiszen a betétdíjas csomagolóanyagok több, mint 90%-ban visszagyűjthetőek, azaz a szelektív hulladékgyűjtő rendszereknél is hatékonyabban működtethetőek - segítve EU-val szembeni kötelezettségeinek teljesítését!
Tömöri Balázs, a HuMuSz programvezetője szerint, amennyiben betétdíjas termékek kötelező forgalomban tartási arányát határozzuk meg, akkor a következőket kell szem előtt tartani:
1. Az italcsomagolások esetében feltétlenül tekintettel kell lenni a kereskedők és gyártók termékdíjtörvény módosításakor kifejtett azon véleményére, miszerint az italcsomagolásokon belüli szektorsemlegességre figyelni kell. A HuMuSz javaslata az, hogy a betétdíjas kormányrendelet kötelezze a gyártókat és kereskedőket, hogy a termékeik 20%-át - függetlenül attól, hogy csomagolásukat újratöltik-e vagy sem - betétdíjas módon értékesítsék.
2. A visszaélések elkerülése végett betétdíj mértékét szabályozni kell. Javaslatunk: a betétdíj legyen a betétdíjas termék nagykereskedelmi árának min. 10%-a. A visszavétel elkerülése érdekében ugyanis elképzelhető, hogy 1 Ft betétdíj felszámításával történő értékesítés, ami nem ösztönzi a lakost a visszaváltásra. Másik elképzelhető megoldás olyan fix betétdíj mérték(ek) bevezetése, amely hatékonyan ösztönzi a vásárlót a csomagolások visszaváltására. Fontos megjegyzés, hogy az eldobó és az újratölthető típusú csomagolások betétdíja nem lehet különböző!
3. Visszavételre kötelezett boltok méretkorlátozását el kell törölni, mert mindenkinek vissza kell tudni adni a betétdíjas csomagolást ott, ahol megvette.
4. Mivel a betétdíjas rendelet eldobó és újratölthető csomagolásokra egyaránt kiterjed, ez utóbbiak megőrzése csak akkor lehetséges, ha a visszaváltási rendszer is egységes marad, azaz az eldobó csomagolásokat is a kereskedelmi hálózatok egységeiben, az újratölthető csomagolásokkal azonos módon veszik vissza. (pl. nem helyezhet el külön automatát az üzlet bejárata elé külön fémdobozok visszavételére, ha a boltban üvegvisszaváltó működik)
Az így elfogadásra kerülő rendelet várható hatásai, hogy
* sokkal tisztább köztereink lehetnek;
* megmaradnak és bővülnek az újratölthetőben forgalmazott termékek;
* a szelektív hulladékgyűjtés egy hatékonyabb, alternatív megoldással gyarapodik;
* Magyarország meglévő hasznosító kapacitásával sokkal könnyebben meg tud felelni az EUs hasznosítási kötelezettségnek, mivel kevesebb lesz a hulladék;
* a fogyasztóknak minden egyes boltban garantáltan lesz lehetőségük környezetünket kevésbé terhelő termékek választására és csökkenthetik kommunális hulladékuk mennyiségét;
* üveggyártás és a műanyagipar jelentősen fejlődik és megrendelésekhez jut (palackok, rekeszek); az üveggyártás fejlődésével hazai lehetőség nyílik az üveghulladék hasznosítására és nem kell külföldre fuvarozni;
* sok új munkahely teremtődik az alacsony végzettségűek körében (üvegvisszaváltók, fuvarozás), a speciális munkaerő igényű szakiparban (üvegipar), a magas végzettségűek körében a visszaváltás automatizálásán és annak elterjesztésén dolgozó cégeknél;
* veszélyes hulladékok által okozott környezetszennyezés radikálisan csökken (pl. talajvíz szennyezettsége);
* újrahasznosítási kötelezettség egyénileg is könnyebben teljesíthető lesz a betétdíjas rendszerben, ezért jobban ösztönzi a teljesítésre azokat is, akik eddig semmilyen koordináló szervezetnek nem tagjai - EUs kötelezettségünk biztosabban teljesül. Véleményünket tartalmazó levelünket eljuttattuk Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter úrnak, a Környezetvédelmi Minisztérium szakembereinek is.
Budapest, 2005. április 25.
HuMuSz * Szilágyi László
HuMuSz Ház - Interaktív játszóház, tanösvény és tanácsadó iroda 1111. Budapest, Saru u. 11. | (1)386-2648 |
Forrás: HUMUSZ
