A madarak érzik a klímaváltozást
Az enyhe telek arra késztetik a költöző madarakat, hogy a szokottnál korábban térjenek vissza költési helyükre. A madarak vándorlása a klímaváltozás kihatásait mutatja.
Ommo Hüppop, a helgolandi madármegfigyelő állomás vezetője megállapította, hogy 23 költöző madár fajta korábban indul vissza észak-európai költőhelyeire, mint még 40 évvel ezelőtt. Helgoland, az Északi-tenger közepén fekvő, vörös sziklák borította sziget ideális hely a madarak vándorlásának megfigyelésére. Helgoland szigetén csak igen kevés madár költ, és ezért a megfigyelők biztosak lehetnek benne, hogy az ott megfigyelt madarak többsége vándorúton van.
A szárazföldön viszont nem tudhatják, hogy nem csak a közvetlen szomszédságból érkezett-e.
Az énekes madarak főleg amolyan belső óra szerint élnek: velük született "idősémával" rendelkeznek. Ez a belső óra közli velük például, hogy mennyit kell táplálkozniuk ahhoz, hogy elegendő zsírtartalékot gyűjtsenek a vándorútra. A zsírpárnának ugyanis energiaforrásként ki kell tartania a legközelebbi megállóhelyig. Ugyanakkor viszont a madár nem lehet túl kövér sem, mert a zsírpárna súlyos, lassítja a repülést, és a költöző madár ragadozó madarak áldozatául eshet. Az olyan madarak, amelyeknek rosszul jár az belső órája, nem érnek célba. Külső tényezők is befolyásolják azonban a madarak vándorlását, és az állatok reagálhatnak bizonyos időjárási helyzetekre. Így például vándormadár soha nem indul útnak ellenszélben, csak hátszéllel repül. Vannak vándormadarak, amelyek nem érnének célba, ha szélcsendes időben repülnének. Rá vannak utalva a szél támogatására ahhoz, hogy képesek legyenek nagy távolságokat megtenni a nyílt tenger fölött.
Egy dán tanító száz évvel ezelőtt feltalálta a tudományos célokra szolgáló meggyűrűzést, hogy lehetővé váljék a költöző madarak megfigyelése. Helgoland szigetén biológusok 1909 óta számmal ellátott fémgyűrűvel jelölik meg a vándormadarakat - eddig már 600 ezernél többet. A korábbi szokásokkal ellentétben azonban azonban jelenleg csak azokat a madarakat gyűrűzik meg, amelyek egy adott időben egy adott helyen megjelentek, hogy pihenjenek, fészket rakjanak, eledelt keressenek vagy vadásszanak. Így azután Helgoland szigetén évtizedek óta napjában hétszer, mindig ugyanabban az időben elfognak és megvizsgálnak költöző madarakat.
Forrás: greenfo/dpa/MTI
