Teljes gőzzel folytatja termelését az Aurul
A Fővárosi Bíróság termeléscsökkentést előíró döntése elvileg azonnali hatályú, fellebbezéssel sem lehetne elodázni a termelés visszafogását. Az ítéletet azonnal végre kellene hajtani, azonban a tiszai ciánszennyezés felelősének tartott romániai aranybánya nem kívánja betartani a magyar bíróság döntését.
Magyarország a magyar-román jogsegélyegyezmény értelmében a román hatóságokhoz fordulhat. A Fővárosi Bíróság döntése értelmében drasztikusan - 15 százalékosra - kellene csökkentenie a termelését a 2000-es tiszai ciánszennyezés felelősének tartott Aurul (azóta Transgold S.A.) bányavállalatnak.
Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint az északnyugat-romániai aranybánya nem kívánja betartani a magyar bíróság döntését. Az ausztrál-román vegyes tulajdonú cégre a romániai környezetvédelmi törvények vonatkoznak és a tulajdonosok nem szándékoznak bezárni a bányát, főként azután nem, hogy az utóbbi években fontos technológiai beruházásokat hajtottak végre a környezet védelmében, mondta Gheorghe Achim, a helyi kormányzóhelyettes a Rompres román hírügynökségnek.
A Transgold működését a román törvények szabályozzák, nem a magyarországiak, így a magyar bíróság határozatát nem lehet kikényszeríteni, nyilatkozta a AFX News hírügynökségnek Peter Gunzburg, az Eurogold ügyvezető igazgatója. Az Eurogold Ltd. a felsőbányai ciánszennyezésért felelősnek tartott Transgold S.A. ötven százalékos tulajdonosa.
A Fővárosi Bíróság döntése elvileg azonnali hatályú, fellebbezéssel sem lehetne elodázni a termelés visszafogását. Az ítéletet a fellebbezéstől függetlenül azonnal végre kellene hajtani, amennyiben a vállalat nem tesz eleget a döntésnek, Magyarország a magyar-román jogsegélyegyezmény értelmében a román hatóságokhoz fordul.
***************************************************************
A tiszai ciánszennyezés azután következett be, hogy a bánya zagytározójának gátja átszakadt. A méreg a Szamos alsó szakaszának élővilágában csaknem száz, a Tisza élővilágának mintegy nyolcvan százalékát elpusztította. A magyar állam 2001-ben indított kártérítési pert az Aurul ellen 28,6 milliárd forint kár megfizetéséért. A Fővárosi Bíróság e per első szakaszában kötelezte a bányavállalatot a termelés drasztikus visszafogására. Az azonban még mindig nem dőlt el, hogy a kártérítési perben a román vagy a magyar jogszabályok alapján bírálják-e el a károkozó cég felelősségét. Pozitív hozadék A legfontosabb, hogy a tiszai ciánszennyezéssel kapcsolatos peres eljárásnak pozitív hozadéka legyen, és a környezetvédelem fontos és kiemelt szerepet töltsön be a térségben, jelentette ki Korodi Attila az MTI-nek. A román környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztérium államtitkára hozzátette: tárcája álláspontja szerint "ez a per a magyar állam és a Transgold között zajlik", a minisztérium nem gondolja, hogy szükség lenne beavatkozásra. Magyarországot aggodalommal töltik el a verespataki aranybánya nyitási tervek is, mert az illetékesek attól tartanak, hogy az alkalmazandó arany kinyerési technológiai következtében megismétlődhet a 2000-es környezeti katasztrófa.
Forrás: MTI/INDEX
