November 30. szerda, Andor, András
Hírek, események 2012. november 29. 20:18

Ferences Akadémia: 150 éve született Révész István-memento sorozat zárás

Képgaléria
Az Érseki Ferences Akadémia utoljára nyitotta meg kapuit 2012-ben. A záró előadás egyben egy mementó sorozta záró rendezvénye is volt a kecskeméti Városháza dísztermében.

A Porta Egyesület Ferences Akadémiája adott „otthont” november 29-én azoknak, akik Révész Istvánra, egykori tábori püspökre, kecskeméti plébánosra - születésének 150. évfordulóján - szerettek volna megemlékezni. A Városháza díszterme méltó helyet adott a rendezvénysorozat utolsó állomásának, ahol dr. Zombor Gábor polgármester köszöntötte a közönséget. Elmondta, hogy egy ilyen nagy emberről, mint Révész István, nem szabad soha elfeledkezni, és az előadásokkal nagyon jól megismerhettük őt. Ezt követően tartotta meg S.E. Mons. Bíró László püspök, katonai ordinárius „Révész István az előre mutató lelkipásztor” című előadását. Majd Székelyné Kőrösi Ilona történész, főmuzeológus Klebelsberg Kuno és Révész István kapcsolatáról, közös munkájukról mesélt a közönségnek. Dr. Varga Lajos, váci segédpüspök az egykori kecskeméti plébános szellemiségéről, és a népre tett hatásáról beszélt. A rendezvényt dr. Jeney Gábor, plébános és Mák Kornél, alpolgármester zárták.

Az ünnepségen közreműködött a Kecskeméti Ifjúsági Fúvoszenekar, és a Kecskeméti Kodály Zoltán Vegyeskar.

 

Előzmények:

A mementó rendezvénysorozat első állomása november 12-én a Szentháromság temetőben elhelyezett síremléknél volt, ahova koszorúkat és virágokat helyeztek el.

Majd november 17-én a kecskeméti Kodály Intézetben tartott előadást Révész Istvánról Vizdák Kamilla, az egykori plébános oldalági rokona, Szakáll Lászlóné, a dunakeszi Révész István Helytörténeti Gyűjtemény igazgatója, és Gyenesei József, a Bács-Kiskun megyei Levéltár igazgatója.

November 18-án az emlékező közönség a kecskeméti Nagytemplomban emléktáblát avatott, amit dr. Jeney Gábor, plébános szentelt fel. A tábla a későbbiekben a főplébánia falán látható.

 

Révész Istvánról:

1862. november 12-én Vácon született földműves szülők gyermekeként.

Elemi és középiskoláit Vácott a piaristáknál, illetve Kassán a premontreieknél végezte, utóbbiaknál érettségizett.

Vácon végezte teológiai tanulmányait, és itt szentelték pappá is 1885. július 18-án.

Két  évig káplán volt Fóton, majd Dunakeszin lett plébániai adminisztrátor, illetve plébános. Dunakeszin négy tantermes katolikus iskolát(ma Szent István Általános Iskola), hitelszövetkezetet és egy 400 tagot számláló katolikus kört szervezett. A 26 éves plébános pár év alatt rendbe hozatta az 1756-ban épült, lepusztult templomot és az 1769-ben létesült plébániát. Kopolyatetőn a bronzkori urnatemető feltárásában érdemlegesen is segédkezett. 1889-ben a Károlyi család segítségével hitelszövetkezetet alapított. Kiváló szervezőképesség és jó szónoki képesség jellemezte, ugyanakkor a társadalmi és politikai életbe is aktívan bekapcsolódott. 1903-ban pápai kamarássá nevezték ki.

Kecskeméten először adminisztrátorként, majd  plébánosként működött 1906-tól, ahol a tanyavilág lelki és szellemi életével, a felemelkedés nehézségeivel foglalkozott. A városban ő telepítette le az angolkisasszonyokat, a Jó Pásztor Nővéreket és a Népleányokat. Megszervezte az angolkisasszonyok gimnáziumát. Öt tanyai lelkészséget és rengeteg tanyai iskolát szervezett.

1909-ben préposti címet, 1912-ben pápai prelátusi címet kapott. Közéleti tevékenységért és a politikai életben betöltött szerepéért megkapta a magyar polgári érdemkereszt II. osztályú fokozatát 1926. október 4-én. 1927-ben Kecskemét városa felsőházi taggá választotta.

66 éves korában XI. Pius pápa 1928. március 3-án kelt 137/titk. K. J. számú leiratával trebennai címzetes püspöknek, Horthy Miklós kormányzó  március 20-án tábori püspöknek nevezte ki. 1928. június 13-án szentelték püspökké Kecskeméten. Az új püspök köszöntőjében a következőket mondta: „Atyjuk akarok lenni lelkészeimnek, és arra fogok mindenkor törekedni, hogy együttes erővel, a Szentlélek kegyeinek fölhasználásával munkálkodjunk hadseregünk lelki gondozásán”.

1929. január 18-án hunyt el. Temetése a budavári Kapisztrán-templomból 1929. január 21-én volt, sírhelye Kecskeméten a Szentháromság temetőben van.

Dunakeszin 2002-től a Helytörténeti Gyűjtemény az ő nevét viseli, valamint Dunakeszi Város Képviselő-testülete tisztelete jeléül 2005-ben utcát nevezett el róla.



REQUIEM aeternam dona ei, Domine, et lux perpetua luceat ei.

Requiescat in pace. Amen.

Kövessen minket a Facebookon is!

Címkék: Wojtyla Ház