Átadták a Kékmoszat tanösvényt.
A Szelidi-tónál tegnap Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter felavatta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által létrehozott Kékmoszat tanösvényt.
A Kalocsai-síkságon, Dunapataj Kalocsa Miske - Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban. A tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha. Ez az egyetlen mély vizű, szikes tó hazánkban. Élővilága a tóvíz különleges fizikai és kémiai tulajdonságaihoz alkalmazkodott. A tó mikroszkopikus élőlényekben igen gazdag. Különösen a kékalga és a kovamoszat fajok sokszínűsége jellemzi. A tóban úszó hínárnövényzet telepedett meg, partját nádas szegélyezi. A tó környékének természeti értékei a szikes puszták, mocsarak és mocsárrétek. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett Várdomb látható. A Várdomb jelentős régészeti lelőhely, a háromezer éves urnák, számos népvándorlás kori és honfoglalás kori lelettel együtt a Magyar Nemzeti Múzeumban és a helyi múzeumban láthatók.
A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4%. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban. A különleges összetételű vízhez alkalmazkodott élővilága miatt a "Projekt aqua" nemzetközi biológiai program keretében kutatott terület. A tó mikroszkopikus élővilága igen gazdag, a kék algák 29 faja között 4 olyan fajt is találtak, amelyek másutt nem ismertek 149 kovamoszat, a tóban és a környékén lévő szikes területeken 156 növényfaj él. A tó déli partja sűrűn beépült üdülőterület. A fürdésre alkalmas víz miatt a forgalom nagy, nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja.
A Szelidi-tavat 1976-ban nyilvánították természetvédelmi területetté. A Szelidi- tó hármas rendeltetésű: üdülés, horgászat, természetvédelem. A török időkben már kedvelt fürdőhely volt. Tömegével keresték fel a tavat a gyógyulni vágyó emberek. Üdülőhelyként való újjáéledése az 1930-as években, a kalocsai jezsuita gimnázium üdülőjének felépítésével indult. A mai üdülőtelep kiépülése az 1960-as években kezdődött. Természetvédelmi célja a tó különleges algavilágának, a parti zóna és a környező területek vegetációjának fenntartása. A legelőkön, amelyek a tavat északról határolják, a hazai szikes puszták endemikus növényfajait találjuk: a kékeszöld bugájú sziki mézpázsitot, a sziki őszirózsát, a vakszikeken a magyar sóballát.
Amióta a tó feltöltésére szánt vizet a szomszédos gyepeken tárolják, gazdagodott a tó és környékének madárvilága. Így már nem csak a vékony nádszegélyben költő nádi énekesek (nádirigó, cserregő nádiposzáta, foltos nádiposzáta) énekében gyönyörködhetünk, hanem megcsodálhatjuk az átvonuló partimadarak (pajzsos cankó, nagygoda, piroslábú cankó) és récék tömegeit is. szelidi-tó térkép
A tanösvény megvalósulásáról
A most felavatásra kerülő tanösvény 12 állomása bemutatja a tó kialakulását, a víz és a vízpart növény és állatvilágát, a Szelidi-tó Természetvédelmi Terület természeti értékeit, a környékén megtalált régészeti feltárást. A Kékmoszat tanösvény megvalósításában kezdeményező volt Nemeskéri Pál, aki a tó partján erdei iskolát üzemeltet. Anyagi lehetőséget a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság által 2003-ban beadott és elnyert GM Széchenyi pályázat az ökoturisztikai infrastruktúra fejlesztésére biztosította. A nyertes pályázat segítségével felújításra kerültek a nemzeti park meglevő tanösvényei illetve új tanösvények kerületek kialakításra, madármegfigyelő tornyok és fotós leskunyhók épültek.
Ennek része a most felavatott Kékmoszat tanösvény is. Jelentősége azért is nagy, mert hozzájárul ahhoz, hogy az itt élők és a nyaralók többet tudhassanak meg a tóról, annak természeti adottságairól, mint a Duna-Tisza köze egyik értékes vizes élőhelyéről.
A tanösvény egész évben látogatható, hamarosan ismertető füzetet is kiad a Kiskunsági NP.
Forrás: KNP