Leltározás a bősi erőműben
A bősi erőmű ügyében tárgyaló magyar és szlovák szakértői küldöttség a tárgyalások jelen folyamatában most összesíti a beruházás költségeit, mert pontosan tudni akarja, hogy mennyi pénzt fordított az építkezés első szakaszában Magyarország, és mennyit az erőművet - a Duna elterelése árán - befejező és üzemeltető Szlovákia.
A Hospodárske Noviny című szlovák gazdasági lapban Gabriel Jencík, a szlovák tárgyalóküldöttség tagja nyilatkozott arról, hogy a felek ráfordításainak pontos arányát azért szükséges megállapítani, "hogy a jövőben a vízi erőmű hasznát is meg tudják osztani." Mint mondta, az erőmű részeként szolgáló folyamszakasz - a Pozsony és Szap közti meder - hajózási feltételeinek javításából "ma Magyarország is profitál, hasonlóképpen, mint a területén fekvő ágrendszerbe jutó vízből. Beruházásainak megfelelő arányban, a jövőben Magyarország elektromos energiát is kaphatna. Szlovákia azonban felszámolná az abból származó kárait, hogy Magyarország nem fejezte be az építkezést".
Dominik Kocinger, a bősi erőmű építésének és üzemeltetésének szlovák kormánybiztosa szerint az építési és üzemeltetési költségek aránya 1998-ban még 85:15 százalékot mutatott Szlovákia javára, ma azonban ez az arány 90:10 százalékos, mert hogy Szlovákia az utóbbi hét évben további munkálatokat is elvégzett a bősi erőművön. Pozsony továbbra sem tud azonosulni Budapest álláspontjával, miszerint Magyarország azért nem építi meg az eredetileg vízlépcsőnek tervezett rendszer alsó - annak idején nagymarosi lépcsőkén emlegetett - objektumát, mert az ráfizetéses lenne. Természetesen "ez a magyar fél tárgyalási alapja, ami azonban nem jelenti azt, hogy egyet is értenénk vele" - fogalmazott Jencík, aki azt is jelezte, hogy a Pozsony nem vállalkozik a Szap és Budapest között folyamszakasz kedvezőbb hajózási feltételeinek megteremtését célzó beruházásra költeni, mert "mert ezt a bősi erőmű befejezésével már megtette."
Forrás: greenfo/mti
