Lárvákat irtanának, nem szúnyogokat
A kifejlett szúnyogok helyett a lárvák irtására kellene fordítani az állami forrásokat állítják a szakemberek. A kémiai védekezés ugyanis az emberre és a vízi élővilágra is veszélyes lehet.
Hatalmas mennyiségű, emberre és a vízi élővilágra veszélyes anyagot szórnak ki indokolatlanul Magyarországon szúnyogirtás címén állítja Darvas Béla egyetemi tanár, az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. A veszélyes kémiai szerek használatát nagymértékben csökkenthetnék, ha a kifejlett szúnyogok irtása helyett a megelőzésre, a lárvák számának csökkentésére koncentrálnák az anyagi forrásokat.
A legveszélyesebb szernek a vizsgálatok a mutagén és idegméreg hatású dichlorvost tartják, melynek használatát több országban betiltották, nálunk két hete függesztette fel kiszórását az ÁNTSZ. A tisztiorvosi szolgálatnál azt mondták, kockázatbecslést rendeltek el. Ha ez alátámasztja az aggodalmakat, a szert leveszik az alkalmazható készítmények listájáról.
A kutatók a finanszírozás megváltoztatását is sürgetik. A jelenlegi gyakorlat az olcsóbb, de elavultabb környezetkárosító szerek és eljárások alkalmazására ösztönöz. A biztonságosabb technológiák használatát úgy lehetne elérni, ha a veszélyesebb, nem szelektíven ható (a szúnyogok mellett rovarokat, halakat, hüllőket is elpusztító) szerek alkalmazását nem támogatná az állam hangsúlyozta a Növényvédelmi Kutatóintézet kutatója, Fekete Gábor.
Tavaly 450 ezer hektáron végeztek kémiai (légi és földi) szúnyoggyérítést, biológiai védekezést pedig nyolcezer hektáron.
Szántai Károly, az ÁNTSZ osztályvezetője szerint a lárvairtás önmagában nem elegendő. A nagy területen fekvő, erdőkkel, vízfolyásokkal övezett Budapesten lehetetlen ilyen módon megakadályozni a szúnyogok kifejlődését.
A kutatóintézet szakértői szerint nem csak a dichlorvos használatának átgondolása indokolt. Az imágóirtás (a kifejlett szúnyogok elleni védekezés) fejlesztése is elkerülhetetlen. Ellenzik a Balatonnál leggyakrabban használt, vízi élőlényekre (halakra, kétéltűekre, hüllőkre) fokozott kockázatot jelentő piretroidok használatát is. Az engedélyekben előírják ugyan a víztől számított ötméteres védősáv betartását, de ezt a helikopteres permetezéskor lehetetlen betartani, hiszen egyetlen széllökés is befújhatja a szert a vízbe. A kilencvenes évek közepén tapasztalt halpusztulás során kimutatták a halak kopoltyúiban a szúnyogirtáshoz bevetett és azóta is használt deltamethrint.
forrás:www.magyarhirlap.hu