A zöld energia más törvényi szintű szabályozást kap
A villamos energia törvényt módosító javaslat eltörli a megújuló villamos energia termelés során a minimálisan 100 kilowattos korlátot, és a 2010-ig szóló időhatárt is lényegében csak az ár számításának kérdésére tartja fenn.
A 2001-ben hozott villamos energia törvény (VET) parlamenti végszavazás előtt álló módosítása Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) energetikai kérdésekben illetékes helyettes államtitkára szerint lehetőséget ad arra is, hogy a megújuló energiára vonatkozó - 2006. január 1-jétől hatályos - új uniós irányelvek alapján alacsonyabb szintű jogszabályokat hozzanak a szükséges változtatásoknak megfelelően. Hatvani közölte: szükség van szivattyús tározós erőmű építésére.
A paksi atomerőmű élettartam hosszabbítása és a megújuló villamos energia kötelező átvétele miatt is szükség van ilyen erőműre, amelyet várhatóan a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében a 2007-13 között kapott európai uniós források felhasználásával valósítanak meg. A VET-et módosító javaslat eltörli a megújuló villamos energia termelés során a minimálisan 100 kilowattos korlátot, és a 2010-ig szóló időhatárt is lényegében csak az ár számításának kérdésére tartja fenn - mondta el Poós Miklós a GKM Energetikai Főosztályának osztályvezetője.
Jelenleg az átvételi kötelezettség alá tartozó áram átvételi ára csúcsidőszakban 28,74 forint kilowattóránként, az éves átvételi átlagár pedig 18,76 forint/kilowattóra. A hazai zöld áram termelése 873,6 gigawattóra volt tavaly, ami a termelés 2,64 százaléka, a fogyasztás arányában pedig 2,12 százalékot tett ki a megújuló villamos energia felhasználás. Az idén a termelés mennyisége várhatóan eléri a 1.049,2 gigawattórát, ami az összes termelés 3,08 százaléka lesz, a fogyasztás arányában pedig 2,53 százalék várható
A megújuló villamosenergia termelés helyzete és támogatása
Az európai uniós irányelvek Magyarország esetében 2010-re a villamos energia fogyasztás 3,6 százalékában javasolják a megújuló energiaforrást alkalmazni - mondta el Poós Miklós a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Energetikai Főosztályának osztályvezetője. A megújuló energiát hasznosító beruházásokat az önkormányzatok és intézmények esetében a Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) 2004-2006-ban minimum 125 millió, maximum 300 millió forinttal, összesen 5,2 milliárd forinttal támogatja. Az EU 15 országaiban átlagosan 5,3 százalék a megújuló villamos energia termelés aránya, de döntően Svédország és Ausztria vízenergia, valamint Finnország biomassza villamos energia termelése miatt.
A Magyarországhoz hasonló Belgium és Hollandia 1,0 illetve 1,4 százalékos aránnyal a sereghajtó az EU-15-ök között. Ahhoz, hogy Magyarország 2010-re teljesítse az uniós elvárásokat további évi 600 gigawattóra előállításához szükséges kapacitást kell kiépíteni. Ennek legnagyobb része szélenergia, a többi vízenergia és geothermikus energia, szakszerűen geotermia, hulladékhasznosításból származó és energetikai növénytermesztés útján előállított biomassza lenne.
A biomassza potenciálunk évi 58 petajoule, a geotermia pedig 50 petajoule termelést tesz lehetővé évente. A jelenlegi hasznosítás a biomasszában 31 petajoule, a geotermiában pedig mindössze 3,2 petajoule. Az energia növény termesztésével évi 31 petajoule további biomassza energiatermelési lehetőség adott Magyarország számára. Ez segítené a vidékfejlesztést is, ugyanis a mezőgazdasági művelésből kötelezően kivett területek erre alkalmasak lennének, munkát adva sok embernek. Jelenleg is a biomassza képviseli a legnagyobb arányt a zöld villamos energia termelésben. Szélenergiát a hazai adottságokkal évi 7,2 petajoulet lehetne termelni és a vizeneriga adottságunk évi 5 petajoule termelést tenne lehetővé.
Forrás: greenfo/mti
