Megkezdődik a konklávé
A konklávé szó kulcsra zárt termet jelent, utalván arra, hogy a pápaválasztó testület tagjai hermetikusan el vannak zárva a külvilágtól. Ma már a főpapok viszonylag szabadon mozoghatnak a Vatikán területén, igaz, azokra a főpapokra, akik busz helyett gyalog mennek szállásukról a szavazás helyszínére,a Sixtus-kápolnába, a vatikáni csendőrség tagjai ügyeltek. Az új egyházfő személyéről 1059 óta csak bíborosok szavazhatnak. Előzőleg erről egyházi személyiségek, illetve a római nép közfelkiáltással \"voksolhatott\". A szavazás pontos menetét 1274-ben, a II. Lyoni Zsinaton határozták meg. Eszerint a bíborosoknak addig kell szavazniuk, amíg meg nem állapodnak az új egyházfő személyéről. A konklávéra vonatkozó szabályokat II. János Pál öntötte végső formába. Az 1996 februárjában megjelent Dominici Gregis megerősítette ugyan a korábbi századokban érvényben lévő rendelkezést, amely szerint egy jelöltnek kétharmados többséget kell szereznie ahhoz, hogy pápa lehessen, ám ha a 34. titkos szavazás után (ez mintegy másfél hetet jelent) sem tudnak dűlőre jutni a kardinálisok, úgy határozhatnak: egyszerű többség is elég az új egyházfő megválasztásához. Jelenleg, miután 115 bíboros vehet részt a konklávén, 77 szavazat kell a kétharmadhoz.
A konklávé idején szolgálatot teljesítő személyzet tagjainak is esküt kell tenniük arra, semmiféle információt sem szolgáltatnak ki a külvilágnak. Az esküt még az Apostoli Palota liftkezelőjének is el kell mondania. Az eddigi leghosszabb konklávét 1799. augusztus 29-től 1800. március 14-ig tartották, amikor Giorgio Luigi Chiaramontit választották meg egyházfőnek: a VII. Piusz nevet vette fel. A szavazás során az egyes jelöltek nevét apró papírdarabkára írják rá. Ezeket minden voksolás után elégetik. A sikertelen szavazási fordulókat követően a cédulák sötét füsttel égnek el, ha azonban megválasztják az új pápát, felszállhat a fehér füst. Múlt szombaton a tűzoltók szerelték fel a Sixtus-kápolnára az a különleges kéményt, amelyre a következő napokban megannyi szempár vetül majd. A Vatikáni Rádió közlése szerint ma délelőtt 10 órakor a Vatikáni Bazilikában, a kongregáción résztvevő bíborosok bemutatják a \"Pro Eligendo Romano Pontifice\" szentmisét, amelyet Angelo Sodano bíboros, a Bíborosi Kollégium dékánja celebrál. Délután fél 5-kor tesznek esküt. A Pál-kápolnából a bíborosok a Sixtus-kápolnába indulnak, ahol a \"Veni Creator\" eléneklése után esküt tesznek. A konklávén résztvevő alkalmazottak március 11-én délután fél 6-kor tesznek esküt a vatikáni Pál-kápolnában, majd Tarcisio Bertone bíboros, kamarás előtt személyesen aláírják az eskütétel dokumentumát.
Federico Lombardi, a Szentszék sajtószóvivőjének közlése szerint szerdától délelőtt és délután is két-két szavazási fordulót tartanak, de nem minden egyes fordulót követően száll fel a füst, hanem délelőtt és délután is csak egyszer-egyszer. Amennyiben a választás a délelőtti, vagy a délutáni második szavazás után történik, akkor délben vagy este 7 óra körül várható a füstjelzés. Ha azonban már az első szavazási forduló után dűlőre jutnak a bíborosok az új katolikus egyházfő személyéről, akkor délelőtt fél 11-11 óra, vagy délután 5 és 6 óra között szállhat fel a fehér füst. Philippe Barbarin francia bíboros szerint teljesen nyílt a szavazás, s csak az első forduló után derülnek ki az erőviszonyok. André Vingt-Trois párizsi érsek szerint hat-nyolcan kaphatnak szavazatot az első körben. Az olasz sajtó Angelo Scola milánói érseket és Pedro Odilo Scherer brazil főpapot tartja a legesélyesebbnek.Feltételezések szerint Scola mintegy 35-40, Odilo Scherer 25 voksra számíthat. Szavazatokat kaphat Sean O\'Malley és Timothy Dolan amerikai, egy srí lankai főpap, Jorge Bergoglio, Buenos Aires-i bíboros, Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki kardinális, Christoph Schönborn bécsi érsek és nem utolsósorban Erdő Péter.
