Környezeti nevelés vagy üzlet?
Egyre több iskolában zsugorítanak PET palackokat, préselnek fém-, gyűjtenek papír italosdobozokat. A szervezők szerint ez segíti a gyerekek környezetvédelmi szemléletének formálását.
A civil zöldek viszont úgy látják: az akciók az eldobható csomagolások vásárlására ösztönöznek, a jó szándékú kezdeményezések révén lassan hulladékkezelő telepekké válnak az iskolák. Az oktatási tárca sem helyesli az ilyen akciókat.
Hulladékhasznosítási láz tombol a hazai iskolákban. Több száz oktatási intézményben működnek különféle palackzsugorító, préselő berendezések, máshol megelégednek az italosdobozok gyűjtésével. A másodnyersanyagként hasznosítható, tömörített hulladékért pénzt, taneszközöket adnak a felvásárlók, a legaktívabb osztályok kirándulást nyerhetnek, így az iskolák szívesen fogadják a különféle szerkezeteket. A budapesti Herman Ottó Általános Iskolában is hetek óta lelkesen gyűjtik a gyerekek a PET palackokat. Az ökoiskola címet a napokban elnyert suliban a zsugorító mködését beépítették az oktatási programba. A fűtőszálas szerkezet pogácsa nagyságúvá tömöríti az üres palackokat. A berendezést az iskola egyik tanára, Lohn Richárd egy környezetvédelmi szakkiállításon ismerte meg, és úgy gondolta, jó hatással lehet a gyerekek környezetvédelmi szemléletének formálására. Lohn tanár úr vezetésével a diákok nemcsak a szerkezet használatát, hanem a zsugorítás előnyeit is megtanulhatják. Az eljárás révén ötödére-hatodára csökken a flakonok térfogata, kevesebb helyet foglalnak el a tárolókban, könnyebb szállítani és feldolgozni a hulladékot.
A zöldek ellenzik
A berendezés környezetvédelmi szempontból kétségkívül jó célokat szolgál. Könnyű kezelni, látványos eredményt produkál, nem csoda, hogy a gyerekek gyorsan megkedvelték. A jó szándékú kezdeményezés azonban a Hulladék Munkaszövetség (Humusz) szerint mára visszájára fordult. "A zsugorító nem takarékos, hanem pazarló hulladékkezelésre ösztönöz" mondta Tömöry Balázs. A szervezet munkatársa szerint ugyanis nem az iskolában keletkező, a büféből származó, hanem zömmel otthonról hozott palackokat dolgoznak fel. A gyerekek versenyeznek egymással abban, hogy ki tud többet zsugorítani, gyakran a szüleiket is arra kérik, hogy ne visszaváltható üveget, hanem műanyagba csomagolt italt vegyenek. Ráadásul nem mindenütt zajlik tanári felügyelettel a tömörítés. Akadnak olyan iskolák, amelyekben a gyerekek maguk használják a balesetveszélyes szerkezetet. Mivel a kis kapacitású (óránként 20-25 palack a maximum) berendezés árammal működik, így a Humusz szerint költség-haszon elven zöldszempontból megkérdőjelezhető működtetése.
Kína a végállomás
A zsugorító igazán a berendezéseket telepítő, a tömörített palackokat nagyságtól függően egy-két forintos áron átvevő Budafilter Kft.-nek éri meg. Információink szerint a zsugorítmányt Magyarországon apróra darálják, majd textilipari másodnyersanyagként Ázsiában dolgozzák fel. Az olvasztott darálékból műszálas sálak, pulóverek készülnek. Szerettük volna a hasznosítás részleteit a Budafilter Kft-től megtudni, de a cég vezetője többszöri megkeresésünkre sem reagált. A berendezések jó részén ott virít az Ökopannon Kht. matricája, pedig a hazai szelektív hulladékgyűjtést szervező társaság nem tartja jónak az iskolai akciót. Viszkei Györgytől, az Ökopannon ügyvezető igazgatójától megtudtuk: a szerkezet kifejlesztését valóban támogatták, de nem helyeslik, hogy az iskolákat hulladékgyűjtő udvarként használják.
Iskolai dobozhegyek
A műanyag palackok mellett újabban fém- és kartondoboz-hulladékkal is foglalkoznak az iskolákban. A gyerekeket meg kell tanítani a szelektív gyűjtés és hulladékhasznosítás előnyeire, hogy a felnőttek szemlélete is változzon indokolta az Érdektársulás az Alumínium Dobozok Újrahasznosítása Kht. vezetője azt, hogy az iskolákat miért választották a fémdoboz prések telepítésére. Jeszenszky-Zsilinszki Erzsébet szerint Nyugat-Európában is így kezdték a begyűjtést.
A társasággal szerződött felvásárlók kilogrammonként száz forintot fizetnek a fémhulladékért, amelyeket bálázás, mágnesezés (azaz a különféle fémek elkülönítése) után kohókba szállítanak. A gyerekekkel próbálják megértetni, hogy a szelektív gyűjtőakciók is hozzájárulnak ahhoz, hogy megkíméljék a természeti erőforrásokat, spóroljanak az energiával. Hasonló céllal, Gyűjts, lapíts, utazz címmel szervezett idén tavasszal gyűjtőakciót Szabolcsban az Italos Karton Egyesülés is. A legaktívabb osztályokat budapesti kirándulással jutalmazták, és a gyerekeknek a Dunapack papírgyárban megmutatták, hová kerül, mi lesz az általuk gyűjtött hulladékokkal. A Humusz szerint a fogyasztási szokások megváltoztatásával a hulladék képződésének megakadályozását, a visszaváltós csomagolásokat kellene a gyerekek körében népszerűsíteni. Ez a véleménye az oktatási tárcának is.
Könnyen a visszájára fordulhat a kezdetben pozitív kezdeményezés mondta érdeklődésünkre a tárca főosztályvezető-helyettese. "Nem értünk egyet azzal, ha üzleti alapon, a gyerekek lelkesedését kihasználva gyűjtenek iskolán kívülről származó hulladékot" hangsúlyozta Brassói Sándor, aki szerint a minisztériumnak nincs lehetősége meggátolni a hasonló akciókat. A fenntartók dönthetnek arról, kit és milyen feltételekkel engednek be az iskolákba.
Forrás: magyar hirlap online
