Génvita: magyar földben magyar kockázat
Kibillenhet a holtpontról a génkezelt élelmiszerek környezeti (és egészségügyi) kockázatáról folyó vita: eddig jobbára az elvi veszélyekről folyt a szócséplés, most azonban előkerültek a konkrét, hazai fajokra és területekre vonatkozó érvek és adatok is.
� A génkezelt haszonnövények beengedése a magyar mezőgazdaság végét jelenti.
� A gazdáknak joguk van a választáshoz, a genetikailag módosított fajtákat is beleértve.
Két ellentétes vélemény a vitából: az egyik a magyar Greenpeace álláspontja, a másik a legnagyobb biotech cég, az amerikai Monsanto hazai szakértőjéé. A két nézet között az ellentét kibékíthetetlennek látszik, és a vita egyre élesebb.
Hogy megértsük a nézetkülönbség lényegét, érdemes néhány évet visszamennünk az időben. Az EU 1998-ban általános moratóriumot hirdetett a génkezelt vetőmagok behozatalára. A korlátozást tavaly feloldotta ugyan, de nem általános érvényűen: behozni csak azokat a fajtákat szabad, amelyek keresztülmentek egy szigorú hatásvizsgálati és engedélyezési eljáráson. Az új tagállamok kivételes helyzetben vannak. A vizsgálatok idején még nem voltak teljes jogú tagok, nem vettek részt a folyamatban, az őket érintő esetleges speciális kockázatokra akkor nem derülhetett fény. Különösen igaz mindez Magyarországra és közvetlen környezetére: a pannon ökorégiót az EU is elismerte önálló ökológiai egységként (az itt található fajok és élőhelyek jellegzetességei miatt), ahol feltételezhető, hogy a módosított tulajdonságokkal rendelkező haszonnövény-fajták esetleg nem ugyanazt a környezeti hatást váltják ki, mint mondjuk Spanyolországban vagy Nagy-Britanniában. Éppen ezzel érvelt a magyar agrártárca, amikor januárban átmeneti behozatali tilalmat rendelt el.
Az FVM hivatkozott egy bizonyos akadémiai kutatásra, amelynek eredményei alapján feltételezhető, hogy a génmódosított kukorica tartós hazai jelenlétének káros hatásai lehetnek. Ennél több derül ki például a már említett Monsanto (az egyik legnagyobb génkezelt vetőmag-előállító) saját vizsgálatából: e szerint az egyik - géntechnológiai úton egy rovarkártevővel szemben ellenállóvá tett - kukoricafajta fogyasztása kísérleti patkányoknál vese- és immunproblémákat okozott. (Az adatokat persze nem az érintett cég, hanem a The Independent című lap hozta nyilvánosságra - igaz, a vizsgálatok alapján az EU Élelmiszer-biztonsági Hatósága nem emelt kifogást a fajta ellen.)
A kockázatok egy csoportja piaci természetű: az Agrárgazdasági Kutató Intézet 2005-ös keltezésű elemzése szerint "a génmódosított kukorica harmadik (EU-n kívüli) országokban nem versenyképes, míg az unión belüli piaci lehetőségek egyelőre bizonytalanok". Ez utóbbi nem is a legerősebb megfogalmazás: a génkezelt termény az EU-ban élelmiszerként gyakorlatilag eladhatatlan a vásárlók (és az ő nyomásukra a nagykereskedelmi láncok) ellenállása miatt. Akadnak ökológiai veszélyek is, amelyekre épp az említett MTA-kutatás hívta fel a figyelmet. A kukoricamollyal szemben ellenállóvá tett kukorica egy bizonyos méreganyagot termel, amely azonban nem csak a kukoricamolyra veszélyes. Hogy a növényi részekkel a talajba kerülő és ott felhalmozódó méreg milyen hatással van a talaj flórájára és faunájára, azt itthon még senki nem vizsgálta. Azt viszont kimutatták, hogy a kukorica (szintén toxintartalmú) pollenje más, részben védett lepkefajok - például az atalantalepke és a nappali pávaszem - hernyóit is veszélyeztetheti.
"A génmódosított kukorica harmadik országokban nem versenyképes, míg az unión belüli piaci lehetőségek egyelőre bizonytalanok."
Ráadásul a kukoricamoly ritka, eseti kártevő Magyarországon, nem számít a magyar kukorica komoly ellenségének - vagyis a génkezelt kukorica behozatalával járó kockázatokat egy nem létező, de legalábbis erősen eltúlzott veszély kivédése érdekében vállalnánk. A Monsanto azzal érvel, hogy a moly az esetleges terméskiesés mellett minőségi kártételt is okoz: a kukoricacső károsításával a lárva utat nyit a gombabetegségeknek, amelyek mérgező gombatoxint termelnek. A Greenpeace szerint viszont valójában nem a veszélyek alapján felmért termelői igényről van szó: Magyarország "bevételére" a géntech-iparnak azért lenne szüksége, mert az egyik legjelentősebb európai kukoricatermelőnek számítunk, ugyanakkor (a gazdasági és szabályozási-ellenőrzési háttérből adódóan) gyengébb bástyának, mint a régebbi EU-tagállamok többsége.
Czepó Mihály, a Monsanto magyarországi termékengedélyeztetési vezetője szerint a gazdáknak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy a számukra legelőnyösebb (például kevesebb növényvédelmi ráfordítást igénylő) megoldást válasszák, és az alternatívák között helyük van a genetikailag módosított növényeknek is. Mint emlékeztetett rá, a molybiztos kukorica környezeti hatásait egy EU-program keretében három évig vizsgálta a gödöllői Szent István Egyetem, és akkor a nem célzott hasznos rovarokra nézve nem találtak érdemi eltérést a módosítatlan kukoricához képest.
A zöldszervezetek attól tartanak, hogy az FVM-re erős nyomás nehezedik a tilalom feloldása érdekében. A lobbisták mellett a gazdasági tárca részéről is, amelynek vezetője a napokban épp Amerikában tárgyalt az USA és Magyarország közelebbről nem körvonalazott biotechnológiai együttműködéséről.
Forrás:www.nol.hu
