Persányi fordulópontnak tartja a GMO-tilalomról szóló EU-döntést
A genetikailag módosított növényi szervezetekről folyatott európai uniós vita történelmi fordulópontjának nevezte Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter az EU-tagországok környezetvédelmi minisztereinek döntését, amelynek értelmében Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban és Luxemburgban nem oldják fel az ilyen típusú növények engedélyezésére vonatkozó tilalmat.
"Rendkívül fontosnak tartom hangsúlyozni: nem arról volt szó, hogy pár ország, köztük Magyarország aggályokat hangoztatott volna, hanem a tagországok abszolút túlnyomó többsége az óvatosságot és a további tudományos vizsgálatok szükségességét támogatta" - mondta Persányi Miklós a luxembourgi ülés helyszínéről az MTI-nek nyilatkozva.
Elmondta, Magyarország is rendelt el korlátozásokat, amelyek ügye ősszel kerül majd a tanácsülés elé: a mostani előzmények után a magyar pozíció helyzete is kedvezőbb. A magyar kormány év elején arra az álláspontra helyezkedett, hogy az ország területén nem engedélyezi a genetikailag módosított szervezetek termesztésbe vételét, amíg ezek tudományos vizsgálatát le nem folytatják - emlékeztetett.
A mostani tanácskozáson csupán négy EU-tagállam támogatta az Európai Bizottságnak azt az álláspontját, hogy a génmódosított szervezetek ügyében hatályon kívül kell helyezni a szóban forgó nyolc tagállami korlátozást. Minden ügyben csupán egyetlen ország, Nagy-Britannia állt a bizottság mellé. Az ugyancsak génmódosított MON863 kukorica ügyében (amely abban különbözik a többi esettől, hogy takarmányként történő forgalomba hozatalról van szó, míg a többinél termesztésbe vételről) nem alakult ki döntőképes többség. Magyarország mindazonáltal itt is az elutasítók táborába tartozott, mivel nem rendelkezik olyan adatokkal, amelyek bizonyítanák, hogy ennek használata nem jelent kockázatot az emberi és állati egészségre, és további vizsgálatokat tart szükségesnek.
Megállapodtak a miniszterek a higany fokozatos kivonására vonatkozó uniós stratégiában - jelentette be Persányi Miklós. Ennek értelmében 2011-re megszüntetik a higany exportját, és az anyagot fokozatosan kivonják mindenféle használatból, benne a mérőműszerekből, az aranybányászatból, a fogtömések anyagai közül. Magyarország korábbi határidőt is el tudott volna képzelni, a közösségi vállalást már 2008-ra teljesíteni tudná - jelezte a miniszter.
Fenntartásai vannak a magyar tárcának a felszín alatti vizek szennyezés elleni védelméről szóló irányelvvel kapcsolatban. A szennyezés elleni lépések megkezdéséhez kritériumként szabott literenkénti 50 milligrammos nitráttartalom mértéke ugyanis a magyar álláspont szerint túl magas, és az sem elfogadható, hogy minden tagország maga szabályozza a rendet. Ez azért lényeges kérdés, mert Magyarország nagy részben nemzetközi (több országot érintő) vizekkel rendelkezik, ivóvízkészletének több mint 90 százalékát is ilyen vízből nyeri, és ezek karbantartása kiemelkedően fontos. Magyarországon a közösséginél szigorúbb, 25 milligramm a határérték.
A vegyi anyagok nyilvántartásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló uniós szabályozással (REACH) kapcsolatban Persányi Miklós emlékeztetett az egy anyag - egy regisztráció néven ismertté vált brit-magyar javaslatra, amelynek fogadtatása környezetvédelmi szempontból is kedvező. A terjedelmes jogszabálynak köszönhetően egységessé válik az eljárási rend, a kiemelkedően veszélyes anyagokra pedig pontos engedélyezést vezet be - vélte. Jelezte, felmerült a is, hogy jöjjön létre egy uniós vegyianyag-ügynökség.
A környezetvédelmi célú pénzügyi eszközöknek a következő pénzügyi időszakra (2007-2013) vonatkozó sorsáról rendelkezni hivatott LIFE Plusz programról a miniszterek ugyancsak véleményt cseréltek. Persányi Miklós nyilatkozatában elmondta: magyar részről üdvözlendő lenne, ha egy ilyen - a környezetvédelmi mellett egy külön természetvédelmi forrást is magában foglaló - rendszer létrejönne.
Tárgyaltak arról is a tagországok, hogy milyen álláspontot képviseljen az EU a klímavédelemmel kapcsolatban év végén Kanadában tartandó világkonferencián az elvben 2012-ig érvényben lévő kiotói szerződés utáni időszakra vonatkozóan. Az EU egyebek között a tagállamok saját vállalásának teljesítését tartja fontosnak. Persányi Miklós - aki korábbi világkonferencia-elnökként is szólt ehhez a témához - az egyik előrelépési lehetőségnek a még vitatott pozíciójú Egyesült Államok, Kína és India bevonását tartja. Magyarország a maga részéről teljesíti a vállalásait - szögezte le felszólalásában Persányi Miklós.
Forrás: greenfo/mti
