Parlagfű: gyerekek ne irtsák!
A múlt hónap végén járt le a parlagfű elleni védekezés határideje. Ennek sok helyen eleget tettek, ám nem kevés településen még jelenleg is irtják a gyomnövényt. A munkában az önkormányzatok mellett civil szervezetek és egyesületek is részt vesznek.
Magyarországon mintegy kétmillió ember szenved parlagfű-allergiában, a betegek száma évente több mint tíz százalékkal nő. Nem meglepő tehát, hogy a kormány megszigorította e gyomnövény irtására vonatkozó jogszabályokat. A parlagfű elleni védekezés határideje június 30-a, ugyanis a növény általában július második felében virágzik, ekkor juttatja pollenjét a levegőbe. Azokon a magántulajdonban lévő telkeken, amelyeken nem végeztek időben parlagfűmentesítést, az önkormányzatoknak kötelességük elvégezni a kaszálást, annak költségeit a tulajdonosra hárítva át. Aki június utolsó napjáig nem tett eleget a jogszabályban foglaltaknak, az a parlagfűirtás költségeinek megtérítésén túl akár pénzbírsággal is sújtható.
A parlagfű elleni küzdelemben általában nemcsak az önkormányzatok, hanem civil szervezetek is részt vesznek. Jó példa erre Sándorfalva, ahol a gyomnövény kézi irtását elsősorban a Sándorfalvi Kulturális Egyesület végzi. Az egyesület elnöke, Pataki Zsuzsanna elmondta: a parlagfű-mentesítést segíti az is, hogy a Sándorfalvi Faluszépítő és Környezetvédő Egyesület nemrégiben 500 ezer forintot nyert egy eszközbeszerzési pályázaton. Az összegből három fűkasza megvásárlását tervezik. Pataki Zsuzsanna hozzátette: az egyesületnek zöld száma is van, amelyen a lakosok bejelenthetik, ha parlagfüvet találnak a városban.
A Nők a Balatonért Egyesület balatonalmádi szervezetének elnöke, Horváthné Szokola Julianna fölidézte: a korábbi években parlagfűgyűjtő versenyeket rendeztek elsősorban gyerekeknek, és azok, akik a legtöbb gyomot gyűjtötték össze, kerékpárt nyerhettek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) azonban nemrégiben azt javasolta, hogy szüntessék be az ehhez hasonló versenyeket, mert a növény pollenje allergiás reakciókat válthat ki. A versenyek helyett a Nők a Balatonért Egyesület most "expedíciókat" szervez gyermekek számára a parlagfűvel fertőzött területek felkutatására, illetve tájékoztató, ismeretterjesztő foglalkozásokat tart, hogy a fiatalok felismerjék a növényt.
Dr. Gulyásné dr. Harcos Veronika, a Veszprém Megyei ÁNTSZ ügyeletes orvosa megerősítette: álláspontjuk szerint a parlagfű szedése egészségre ártalmas lehet, a növény ugyanis különböző allergiás tüneteket idézhet elő. Ebből adódóan nem javasolják, hogy szakemberek helyett a civil szervezetek gyerekek közreműködésével próbálják ritkítani e gyomot, még akkor sem, ha a parlagfű éppen nem virágzik. A szakember tájékoztatása szerint a közterület-fenntartó emberei, akik részt vesznek a parlagfűirtásban, védőkesztyűt, -maszkot viselnek, hogy elkerüljék a növény pollenjével való érintkezést.
A Nők a Balatonért Egyesület korábbi parlagfűgyűjtő versenyeihez hasonló akciót hirdetett Pécsett a helyi Fidesz-szervezet. Fekete Éva, a párt önkormányzati képviselője, az idén második alkalommal megrendezésre kerülő akció kezdeményezője elmondta: azok között, akik legalább 50 gyökeres növényt leadnak, nyereményeket sorsolnak ki. Felmerült a kérdés, miért nem javasolja az ÁNTSZ ennek a rendezvénynek a beszüntetését is, ahogyan azt a Nők a Balatonért Egyesület esetében tette. Dr. Páldy Anna, az ÁNTSZ aerobiológiai hálózatának vezetője kérdésünkre válaszolva úgy fogalmazott: a parlagfűgyűjtő akciókon mindenki csak saját felelősségére vehet részt - a gyerekek bevonását ellenzik, a felnőtteknek szóló parlagfűgyűjtő akciók ellen azonban az ÁNTSZ-nek nincs kifogása, feltéve, hogy a szervezők felhívják a figyelmet a védőkesztyű használatának fontosságára. Ennek oka az, hogy bár a parlagfűnek elsősorban a pollenje veszélyes az arra érzékenyekre, a növény eltört szárából is kijuthatnak olyan anyagok, amelyek bőrirritációt okozhatnak.
A pécsi parlagfűgyűjtő akció a fenti feltételeknek megfelel - mondta Fekete Éva. Több helyütt a parlagfűirtás pénzügyi nehézségeit is hangsúlyozták a települések vezetői. Szegner László, Nőtincs polgármestere szerint hiába a minisztériumi rendelet a növény irtására, ha nincs pénz a teljesítésre. A településen sok a nagy, beépítetlen telek, amelyeknek karbantartását az önkormányzat látja el, de sok az egyedülálló, idős ember is, akik nem tudják maguk elvégezni a kaszálást. Nekik szociális munkások segítenek a parlagfű-mentesítésben - mondta Szegner László. Hozzátette: bár a Nógrád megyei falu nem tartozik a parlagfűvel leginkább szenynyezett települések közé, mégis évente körülbelül egymillió forintot kell a környező földterületek gondozására fordítaniuk. Ez jelentős kiadásnak számít a meglehetősen nehéz anyagi helyzetben lévő önkormányzatnak.
Forrás:Népszabadság
