November 24. vasárnap, Emma
Hírek, események 2005. július 14. 09:27

Magyar–román tükörprojektek

Július első hetében Temesváron és Makón is bemutatták a Fenntartható környezetmodell létrehozása a határ menti együttműködésben című Phare- tükörprojekt eredményeit.
Ennek lényege a makói és a nagyszentmiklósi kistérségek közös környezetvédelmi programjának kidolgozása. A háromnapos konferencián részt vettek a kezdeményező határ menti kistérségek képviselői, élükön Oncu Iosif nagyszentmiklósi és dr. Búzás Péter makói polgármesterekkel, valamint a programba bevont román és magyar környezetvédelmi szakemberek, egyetemi tanárok, akik tényszerűen bemutatták a Maros két partján elterülő kistérségek környezeti állapotát, a vizek, a talaj és a levegő szennyezettségének mértékét, a helyzet jobbítására tett javaslataikat. Makó és környéke lényegesen jobban áll a szennyvíz, az ipari és háztartási hulladékgazdálkodás, a különféle környezeti ártalmak szintje tekintetében, mint a Maros túlsó partján élő szomszédok. Riasztóan hatottak az Eugen Lorinczi vízvédelmi szakértő által feltárt, vetített képekkel illusztrált tények: Nagyszentmiklós és környéke felszíni vizeibe, a Marosba és az Arankába tisztítatlanul ömlik az ipari és háztartási szennyvíz, a két folyó 50%, illetve 97%-ban szennyezett! Az elhanyagolt csatornarendszert benőtte a gaz, a bozót, egy esetleges áradás esetén vízelvezető képességük a nullával egyenlő. A térség szennyvíztisztítói működésképtelenek. A talajvíz annyira szennyezett, hogy emberi fogyasztásra teljesen alkalmatlan. Ismerve ugyanakkor Temes megye hulladékgazdálkodási problémáit, siralmas kép tárul elénk. A szakértői végkövetkeztetés finoman fogalmaz: Nagyszentmiklós kistérség környezeti állapota NEM teljesen felel meg az EU-s előírásoknak... A magyar–román tükörprojekt célja a kistérségek szintjén megoldható környezetvédelmi kérdések kezelése, hosszú távon az életminőség javítása. A konferencia temesvári rendezvényeire a nemrég felavatott Regionális Üzleti Központban (CRAFT), a makói eseményre a felújított Korona Üzleti és Szolgáltató Központban került sor. A két létesítmény szintén közös magyar–román Phare-tükörprojekt eredménye, amelyről Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyilatkozott lapunknak: – A Korona az 1850-es években épült szálloda és étterem volt, amely a rendszerváltás után a város kezelésébe került, de a sorsa valójában bizonytalan volt. 1995-ben felmerült az ötlet, hogy olyan új funkciót adjunk az épületnek, amely valamit megőriz a régiből, kiszolgálunk vendégeket, ugyanakkor az EU-csatlakozás előkészítése szempontjából is fontos feladata van. Egy határ menti kapcsolatokat kiszolgáló, képző, tanácsadó, a gazdaságfejlesztést segítő információs központot akartunk létrehozni ebben az épületben. Az elképzelés az volt, hogy az épületben szervezett konferenciákhoz, programokhoz az étkezési és szálláskapacitást is biztosítjuk.1996 után írták ki Magyarország számára a Phare CBC projekteket. Akkor már létrejött a makói kistérség és a nagyszentmiklósi kistérség között egy kooperáció, ami jó hátteret biztosított ehhez a tükörprojekthez. A Phare CBC 2001-es programjából nyertünk összesen 2,4 millió eurós támogatást az épület átalakítására (a teljes beruházás 3,2 millió euró volt), ennek az átadása idén februárban volt, egy hónappal később Temesváron is átadták a tükörprojektben épült Regionális Üzleti Központot. Nekem egyébként az a feladatom a makói konferencián, hogy bemutassam a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió nemrég elfogadott fejlesztési stratégiáját, amely valójában egy keretprogram a magyar, a román és a vajdasági települések, kistérségek gyümölcsöző együttműködéséhez. Ez a régió történelmi fejlődése szempontjából egységes terület, benne van a Partium, a Bánát egy része, amelynek közlekedését, környezetvédelmét, gazdaságát akarjuk fejleszteni. A DKMT fejlesztési stratégiájának prioritásai: a nemzetközi kapcsolatrendszer erősítése, infrastruktúra-fejlesztés, innováció és az információ- áramoltatás. A DKMT Eurorégió politikai védőernyőt biztosít az ilyen típusú együttműködések számára, mint a Makó és Nagyszentmiklós kistérségek között működő. Az országhatárokat tudomásul vesszük, de megpróbáljuk minél könnyebben átjárhatóvá tenni azokat, és úgy próbáljuk terelni a régió szereplőit, önkormányzatokat, kistérségeket, hogy kooperáljanak egymással, indítsanak el közös programokat, amelyek pénzforrásokhoz juttatnak, és olyan fejlesztéseket indukálnak, amelyek megoldanak egy-egy közös problémát. Forrás: Romániai Magyar Szó

Kövessen minket a Facebookon is!