Az aranykor polgármestere Kada Elek és Kecskemét című kiállításhoz kapcsolódóan a Cifrapalotában
Kecskemét azon városok közé tartozott, ahol az urbanizáció nem a kiegyezés utáni általános konjunktúra idején, hanem a millennium és az azt követő években teljesedett ki, így a városképet elsődlegesen a századfordulós-szecessziós építészeti irányzatok határozták meg. Kecskemét több szempontból is különleges főtéri építészeti együttese ennek köszönhetően a Trianon utáni Magyarországon egyedülálló-nak számít, mivel legközelebbi rokonai (Szabadka, Marosvásárhely, Nagyvárad) ma már határainkon túl találhatóak. „Kecskemét ősi város építkezése már nem felelt meg a mai kor ízlésének és az emel-kedő forgalomnak, minek következtében új városszabályozási terv készült és ez alapon régi városrészekben új utczák nyittattak és a szabályozással a központi piacztér is nagymérvben bővíttetett. Ez a nagyobb arányú szabályozás maga után vonta azt, hogy újabb mo-numentális jellegű épületek keletkeztek, mely építkezéseknél a ható-ság nagy súlyt helyezett arra, hogy azokban a magyar építő művé-szet legújabb irányai jellegzetes kifejezést nyerjenek; mely iránynak legelső képviselője Lechner Ödön, a ki munkáját Kecskeméten az új városháza építésével kezdte meg, s ez idő szerint szintén Kecskemé-ten folytatja a Rákóczi-emlékkel összekapcsolt vízvezetéki torony, valamint a legközelebb létesítendő városi muzeum és könyvtár építé-sével.” (Kada Elek, Vasárnapi Újság, 1912)
További előadások:
December 10.: Kada Elek a múzeumalapító (Somogyvári Ágnes régész)
December 17.: Séta Kada Elekkel – Kecskemét anno (Városkép, kereske-dők, reklám, életmód, fotó…) (Székelyné Kőrösi Ilona történész)
