Tömeges madárpusztulást okozott a rendkívüli időjárás
A nyár eleji szokatlan hideg és szeles időjárás, valamint az elmúlt hetek özönvízszerű esőzései nem kímélték a fiókákat, de még a felnőtt madarakat sem. A fehér gólya szaporulatnak csak mintegy harmada vészelte át a kedvezőtlen időt.
Szakértők szerint több madárfaj egyedszáma töredékére esett vissza, a kutatóbázisokon, gyűrűzőtáborokban a tavalyihoz képest feleannyi madarat fognak. A szélsőséges időjárás nem minden fészekaljat semmisített meg, az érzékenység ugyanis fajfüggő tudtuk meg Megyer Csabától, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetmegőrzési osztályvezetőjétől. Elmondta továbbá, hogy a parti madarak, a nádasban és zátonyon fészkelők vannak legjobban kitéve a meteorológiai viszontagságoknak, így idén kevesebb kócsagot, csért és gémet látunk majd a sekély tavakon. Emellett komoly károsodás érte a fehér gólyákat és a fecskéket is. Bár a fecske védettebb helyen fészkel, az időszakos táplálékhiány miatt itt is elpusztulnak a fiókák, több döglött fiatal madarat találtak az épületeknél.
Megfigyelték, hogy a rétisas magasabb peremű fészekkel védekezett a szél ellen. A madarak enyhébb viharokkal szemben még tudnak védekezni, de tartós időjárási anomáliák ellen az ilyen túlélési stratégia sem lehet mindig hatékony tette hozzá. Csörgő Tibor, az Ócsai Madárvárta Egyesület vezetője szerint leginkább a tojások és a pár napos fiókák vannak veszélynek kitéve, az ázott, lehűlt madarak legyengülnek, táplálék hiányában pedig elpusztulnak. Az ócsai madárvártán ma közel napi száz madarat gyűrűznek meg, ez a tavalyinak csak a fele. Az időjárás miatt ugyanis minden madár állománya megfogyatkozott tette hozzá.
Az Ócsán tömegesen előforduló foltos nádiposzáta, nádirigó idén már csak ritkaságszámba megy. A térség gólyapopulációjáról elmondta, mintegy egyharmadnyi fióka maradt életben a szokásos szaporulathoz képest. Gond volt továbbá, hogy az afrikai telelésből a szokásosnál kevesebb fehér gólya érkezett vissza, ezért találkozhatunk sok üresen álló fészekkel - magyarázta. A tavalyi költés jól sikerült, és a jövőre ivaréretté váló gólyák telelőhelyről hazaérkezése kompenzálhatja a mostani pusztulást, feltéve, hogy a vonulást nem zavarja semmi. A fészek nélkül maradt fecskék egy része pedig újra költ, valószínűleg itt nem lesz tetemes a kár fűzte hozzá Csörgő Tibor.
Bagyura János, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) programvezetője arról tájékoztatott: a ragadozó madarak költését nem befolyásolta a mostani esőzés, mivel az énekesmadaraknál rejtettebb helyen és időben korábban, még tavasszal raknak fészket. Számos védett ragadozófaj állományában történt pozitív változás, a parlagi sas idei költési szezonja is több utóddal lepte meg a természetvédőket. Többi ragadozótársával együtt nem fenyegeti időjárás eredetű veszély, sokkal inkább az áramütés okozza halálukat. A szervezet ugyan tizenöt éve harcol a madárbarát oszlopok kialakításáért, a meglévő villamos hálózat átalakítása teljességgel lehetetlen tette hozzá. Jelenleg együttműködési megállapodások segítik a szigetelőpapucsok kihelyezését a középfeszültségű oszlopokra.
A szakértő úgy vélekedett, az Elektromos Művek, a gazdasági és a zöldtárca megfelelő partner a feladatra, az előrelépés azonban csak lassan, kis lépésekben történhet. A döntéshozók ugyanis még nem eszméltek rá arra, hogy jogszabályi háttér nélkül csak a szolgáltató pillanatnyi megítélésén és segítőkészségén múlik a védekezés. Elmondta: egyre több országban születnek olyan jogszabályok, melyek kötelezik az áramszolgáltató cégeket berendezéseik madárbarát kialakítására. Az MME országos áramütés elleni kampánya részeként országos felmérést készítenek a gyilkos oszlopok helyzetéről, így tudják ütemezni a szigetelések kiépítését. Van olyan pózna, amely alatt húsz-harminc madártetemet találtak. Bagyura János hozzátette: sokakat az olasz vendégvadászok által végzett madármészárlás botránkoztat meg, noha éves szinten több ezer madár lesz áramütés áldozata. A 2004. novemberi felmérés szerint mintegy 550, többségében védett és fokozottan védett szárnyas tetemét számoltak a villanyoszlopok alatt, amelyek között különösen sok volt a vörös vércse, az egerészölyv és a fehér gólya. Gólyáink védelmével kapcsolatban felmerült a probléma, hogy a hagyományosan használt kémények és fák helyett ma már elektromos vezetékek oszlopaira építkeznek. Az MME adatai szerint már arra is volt példa, hogy zárlat következtében kigyulladt a fészek, vagy áramfogyasztóként működött.
Forrás:Greenfo
