Napi Evangélium: „Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.”
Elmélkedés:
A tegnapi evangéliumban szereplő gazdag ifjú hiába kapta meg Jézustól a választ arra, hogy mit kell tennie üdvössége érdekében, a vagyona megakadályozta abban, hogy elinduljon ezen az úton. Megtudta, hogy mit kellene tennie, de mégsem merte életét Jézusra bízni, mert jobban bízott saját gazdagságában.
Vele ellentétben az apostolok mindenről lemondtak annak érdekében, hogy mindig Mesterükkel lehessenek. Erről szól a mai történet. De az ő gondolkodásukban van valami nagyon is emberies: itt a földön várják a jutalmat lemondásukért. Péter apostol a többiek nevében is szól: „Mindent elhagytunk és követtünk téged. Mi lesz a jutalmunk?” (Mk 10,28). Jézus nem marad adósa azoknak, akik érte mindenről lemondanak. Örök életet ígér nekik, amelynél nagyobb jutalom, ajándék nem létezik.
Ha Krisztus követéséért kész vagyok a lemondásra, a legnagyobb jót, az üdvösséget kapom Istentől. Az Úr által ígért „százannyit” nehéz észrevennünk, mert sokszor más formában kapjuk, mint azt elképzeljük. Az örök élet elnyerésének mégis ez az egyetlen útja. Az apostolokhoz hasonlóan nekem is meg kell értenem, hogy nem elég hallgatnom a krisztusi tanítást, nem elég engedelmeskednem egy parancsnak, hanem Krisztus személyéhez kell ragaszkodnom, osztoznom kell vele életében és sorsában. Ez a tanítvány útja: követni őt mindenben.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Hozzád fordulok, Atyám, mindenható Isten: őszinte szívvel és kicsinységem tudatában hálát adok neked, s egész lelkemmel kérlek, rendkívüli jóságodban fogadd jóakarattal könyörgésemet: hatalmaddal űzd el az ellenséget tetteimtől és cselekedeteimtől, erősíts engem a hitben, kormányozd értelmem, adj nekem bensőséges gondolatokat, és vezess el engem boldogságod birtoklására! Vezess el engem arra, hogy Téged mindenkinél és mindennél jobban szeresselek!
