Július 30. kedd, Judit, Xénia
  • Kezdőlap
  • Hírek
  • Hírek, események
  • Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről
Hírek, események 2014. május 12. 09:09

Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről

Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről
Kecskeméti Katona József Múzeum tisztelettel meghívja önt és családját a Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megrendezett képzőművészeti emlékkiállításhoz kapcsolódó előadás-sorozatának következő felvonására: Monori Laura művészettörténész Perlrott Csaba Vilmos életműve.

Időpont: 2014. május 14., szerda 16 óra

Helyszín: Cifrapalota, 1. emelet

 

„Csaba Vilmost ismerik legtöbben bent a városban. (…) Az ő képei és színei a legmeglepőbb újak, legnemlátottabb konstrukciók.” ‒ írta 1912-ben a Magyar Alföld kritikusa. A korabeli tudósításokban Perlrott Csaba Vilmos (1880‒1955) festményeinek pasztózus faktúrája, az erős színek, kontúrok alkalmazása, valamint megfestett formáinak plasztikussága kitüntetett figyelemben részesült. Az egykoron „ultramodern”-ként is fémjelzett alkotásai ugyanakkor nemcsak az utókor, hanem már kortársai számára is kiemelt jelentőséggel bírtak. A rendkívül sokféle inspirációt (pl. El Greco, fauvizmus, kubizmus) szintetizáló festészete a Kecskeméti Művésztelep első korszakának egyik legérdekesebb jelensége. A korabeli beszámolók Iványi Grünwald Béla mellett a művésztelep második legmeghatározóbb alkotójaként említették nevét, 1919-es emigrációjáig festőként és tanárként is nagy hatást gyakorolt a művésztelep szemléletének alakulásra. Az előadás az Európa számos nagyvárosában is – Párizs, Madrid, Toledo, Drezda, Berlin megfordult művész egyéniségének és életműve jelentőségének bemutatására vállalkozik.

 

Monori Laura jelenleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem másodéves művészettörténet mesterszakos hallgatója, legújabbkori művészet szakirányon. Művészettörténeti tanulmányait 2008-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem szabad bölcsészet – művészettörténet szakán kezdte meg, ahol 2011-ben alapszakos diplomát szerzett. Érdeklődési és kutatási területe a 20. századi és jelenkori magyar művészet.

 

További előadások (szerdai napokon, 16 órai kezdettel):

 

·        Május 21. Székelyné Kőrösi Ilona történész: A kecskeméti Kossuth-szobor, és alkotója, Telcs Ede

·        Május 28. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: A Kecskeméti Művésztelep és a magyar zsidó képző- és iparművészet (Falus Elek, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza, Gráber Margit…)

·        Június 4. Barki Gergely művészettörténész: A magyar zsidó festészet és a Nyolcak

·        Június 11. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: „Látnak üresen a szemek” – Farkas István művészetéről

 

***

 

Megőrzött kulturális értékeink a holokauszt után

KECSKEMÉT ÉS A MAGYAR ZSIDÓ KÉPZŐMŰVÉSZET

A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN

Kecskeméten született, alkotott, a városban őrzik a műveit, vagy az itteni gyűjtőtáborból küldte el az utolsó sorait…

A kiállítás még július 27-ig megtekinthető.

 

Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota (Márkus Géza építészről, a tervezőjéről a Magyar Zsidó Lexikonban is olvashatunk). Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. Az intézmény fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos zsidó magyar festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba. Célunk, hogy Cifrapalota Pávás termében megrendezett kiállítás és az ahhoz kapcsolódó igényes könyvkatalógus (várható megjelenés május 18-án) segítségével, ezúttal egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében, a magyar zsidó művészet értékálló produktumainak állítsunk maradandó emléket. Természetesen ugyanez a célunk a kiállítást kísérő, s minden korosztály számára szóló múzeumpedagógiai programok, így a gyermekfoglalkozások, tárlatvezetések és az előadások esetében is.

 

Tárlatvezetések

Minden korosztály számára, hétköznapokon hétfő kivételével, előre egyeztetett, megbeszélt időpontban (Tel.: 76/480-776; 30/287-2549; E-mail: [email protected])

Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész vezetésével magyarul, míg Virág Ágnes vezetésével angolul.

 

Múzeumpedagógiai programok 10-14 éves diákok számára

Részvételi díj: 100 Ft

Információ, bejelentkezés: Merinu Éva múzeumpedagógusnál (Tel.: 30/406-5260; E-mail: [email protected])

·        Falus Elek szőnyegszövő műhelyében – A kézi szövőkeret kipróbálása

·        Élet a zsidó polgári lakásban – Egy zsidó asszony, Kirtz Olga háztartásvezetése, naplójának nyomán – szituációs játékkal egybekötve.

·        Vendégségben egy zsidó családnál – Hogyan tudják a gyerekek kifejezni, megjeleníteni és értelmezni a zsidó vallást, életmódot, néphagyományt egy általuk létrehozott festményen.

·        Kóser – nem kóser. Zsidó néphagyományok – táplálkozás, ünnepek, háztartásvezetés. A téma kiindulópontja a kiállítás egy-egy festménye (pl. Ámos Imre: Rabbi kakassal). A foglalkozás végén pászka-kóstoló.

 

Múzeumpedagógiai foglalkozások 14-18 éves diákok számára

Részvételi díj: 100 Ft

Információ, bejelentkezés: Bencsik Orsolya (Tel: 76/480-776; E-mail: [email protected])

Az Életutak című foglalkozásokon Farkas István vagy Márkus Géza életét és sokrétű munkásságát követjük végig. Műveik személyes vonatkozási pontjait beszélgetés, szituációs játék és sok-sok kreatív feladat közbevetésével vesszük górcső alá.

Kövessen minket a Facebookon is!