Küszöbön a további ciánszennyezéseket kizáró uniós irányelv
Amennyiben az Európai Parlament elfogadja az irányelvet, akkor Románia csatlakozásával a verespataki aranybánya a jelenlegi tervek szerint nem épülhet fel, és nem lesz több ciánszennyezési veszély a Tiszán.
Remélhetőleg garanciát nyújt az Európai Parlamentben jóváhagyandó, az ásványi nyersanyagokat kitermelő iparban keletkező hulladék kezelésére vonatkozó irányelv az ellen, hogy az aranybányák cianid szennyezése bármely európai uniós tagállamban vagy tagjelölt országban környezeti károsodást okozzon - jelentette ki a tervezet vitájában, plenáris ülésen Hegyi Gyula (MSZP), míg Olajos Péter (MDF) egyebek között annak fontosságát hangsúlyozta, hogy a majdani jogszabályban szereplő előírásokat a tagjelölteknek is figyelembe kell venniük.
A vitában mindkét magyar képviselő méltatta a svéd Jonas Sjöstedt jelentéstevő készítette dokumentumot, amely szerint a jövőben például minden egyes új bánya megnyitásakor a tulajdonosnak pénzügyi garanciát kellene adnia, hogy a kitermelés után rehabilitálni lehessen a környezetet. A jelentés a jelenleginél jóval nagyobb szigorúságot igényel a hulladék kategorizálási rendszerében és a szabályozástól való nemzeti eltérések engedélyezésében. A dokumentum a már lezárt bányák veszélyeire is felhívja a figyelmet. A képviselők a dokumentum és a vitában elhangzottak tanúsága szerint szigorúbban büntetnék a folyókba, tavakba, tengerekbe hulladékot juttatókat is.
Hegyi Gyula beszédében hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a környezetvédelmi szempontoknak érvényesülniük kell az ásványi nyersanyagokat kitermelő ipar hulladékának kezelésében is, és a szabályozás a közösségi joganyag része kell hogy legyen. Utalt arra, hogy csak a 2000-es tiszai ciánszennyezés 18 millió eurós kárt okozott Magyarországnak kizárólag a halászat és a turizmus terén, míg a környezeti ártalmak, valamint a természeti örökségben okozott pusztítás értékét felbecsülni sem lehet. Olajos Péter méltatta, hogy a jövendő szabályozás szigorítja az engedélyezési eljárást, nagyobb hangsúlyt helyez a megelőzésre, részletes hulladékgazdálkodási terv kidolgozását írja elő, nő a témával kapcsolatos információk hozzáférhetősége, a tevékenységgel kapcsolatos pénzügyi garancia az eddigieknél nagyobb területre terjed ki, illetve a terület rehabilitációját is kötelezővé teszi. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a szabályozást a tagjelölt államoknak is be kell majd tartaniuk.
A vita után Hegyi Gyula úgy értékelte, hogy amennyiben az Európai Parlament elfogadja az irányelvet, akkor Románia csatlakozásával a verespataki aranybánya a jelenlegi tervek szerint nem épülhet fel, és nem lesz több ciánszennyezési veszély a Tiszán. Az iparágban keletkező hulladék nemcsak Romániában, hanem 1998-ban Spanyolországban is súlyos károkat okozott, mivel jelentős mennyiségű, nehézfémeket, illetve cianidot tartalmazó bányászati melléktermék került a környezetbe. Becslések szerint az EU-ban évente keletkező mintegy 400 millió tonna hulladék 29 százaléka a bányászatból származik. Az unió éppen az említettekhez hasonló katasztrófák megelőzése érdekében kezdte meg egy olyan irányelv kidolgozását, amely a veszélyes anyagok kezelését, tárolását szabályozza.
Forrás: greenfo/mti
