Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről
Képgaléria
Kecskemét az 1909 körüli években gazdaságilag, kulturálisan és urbanizációs fejlettség tekintetében egy olyan szintre jutott el, melyet már nyugodtan értékelhetett úgy magában Kada Elek polgármester, hogy annak nyomán Nagybánya, Szolnok és Gödöllő példáját követve negyedikként csatlakozzon a magyar művésztelep-alapítási „mozgalomhoz”. A Japán kávéház híres Művészasztalánál és „a budapesti Otthon-körben született meg a művésztelep eszméje is, amelyet Kada a nagybányaiakkal (a korszak Európa-szerte ismert legjobb kolóniájával) akart megalkotni. (…) Kadát az a gondolat vezette, hogy ezúton a művészekbe belevigye a magyar alföldi tájat, ezzel a magyar nép szeretetét, miáltal a művészek között a magyar nemzeti szellem erősödne. A népet pedig oda akarta emelni, hogy a művészetet megszokja és érdeme szerint megbecsülje.” (Sándor István) Az Iványi Grünwald Béla által írt művésztelepprogramban olvashatjuk az alábbi érdekes mondatot: „Az eddigi munkahelyek mindig nemzetiségtől is érintettek voltak, most a legtisztább magyar városok valamelyikében akarjuk folytatni a megkezdett munkát.” Ez is jól mutatja, mennyire a nemzeti művészet szerves részének tekintette a saját tevékenységét a Kecskeméten nagy számban jelen lévő zsidó származású alkotó (a címben említetteken túl pl. Bálint Rezső, Diener Dénes Rudolf, Erős Andor, Gráber Margit, Herman Lipót, Perlrott Csaba Vilmos, Pólya Tibor), akik közül ma már többüket is a kolónia leginkább meghatározó formálói, képviselői közé soroljuk.
Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész 1997 óta dolgozik a Kecskeméti Katona József Múzeumban, ahol jelenleg a Képzőművészeti Gyűjtemény vezetője, mellette 1998–2011 között a Debreceni Egyetem megbízott oktatója volt. A Tűzzománcművészek Magyar Társasága és a Magyar Animáció Háza kuratóriumának elnöke. Számos könyve (pl. Mednyánszkyról, Tóth Menyhértről, Farkas Istvánról, Kecskemét műemlékeiről), 150 lexikon szócikke (pl. Szent Korona; Szent László-herma), s több mint 130 tanulmánya (pl. Kecskemét művészetének történetéről, kortárs zománcművészetről, keresztény ikonográfiáról) jelent meg. Eddig mintegy 180 kiállítás rendezője, kurátora volt (pl. I–VI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále).
További előadások (szerdai napokon, 16 órai kezdettel):
· Június 4. Barki Gergely művészettörténész: A magyar zsidó festészet és a Nyolcak
· Június 11. ifj. Gyergyádesz László művészettörténész: „Látnak üresen a szemek” – Farkas István művészetéről
