Tárlatvezetés a Cifrapalotában
Képgaléria
Időpont: 2014. május 28., szerda 15 óra
(a délutáni előadás előtt egy órával)
Helyszín: Cifrapalota, 1. emelet
Kecskemét egyik ékessége az 1902/3-ban épült Cifrapalota (Márkus Géza építészről, a tervezőjéről a Magyar Zsidó Lexikonban is olvashatunk). Itt található a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteménye, mely kategóriájában az egyik legnagyobb és legjelentősebb Magyarországon. A képtár fő gyűjtési területévé a 20. század első felének magyar művészete vált, miután olyan kiemelkedő magángyűjtemények anyagai lettek a részei, mint Nemes Marcellé és Wolfner Józsefé (Farkas István és Glücks Ferenc által is folytatva). Maguk az említett műgyűjtők is zsidó származásúak voltak, így talán nem is annyira meglepő, hogy általuk, illetve a későbbi vásárlások nyomán számos magyar zsidó festő és szobrász alkotása került a kecskeméti múzeumba. Bár a magyar zsidó művészet mibenlétéről sokat vitatkoznak, a fogalom pontos definiálhatóságának hiánya ellenére is számos olyan alkotót sorolhatunk fel (pl. Ámos Imre, Anna Margit, Bálint Rezső, Bokros Birmann Dezső, Czigány Dezső, Czóbel Béla, Falus Elek, Farkas István, Fényes Adolf, Iványi Grünwald Béla, Perlrott-Csaba Vilmos, Pór Bertalan, Zádor István, Ziffer Sándor), akinek a kecskeméti gyűjteményében őrzött műveit szakmai színvonala alapján (is) méltónak találhatunk arra, hogy egy a kulturális értékekre hangsúlyt fektető holokauszt megemlékezés keretében bemutassuk.
A Magyar Holokauszt Emlékév alkalmából megrendezett kiállításhoz kapcsolódóan megjelent végre az azt kísérő könyvkatalógus is. A 104 oldalas, igényes kivitelezésű kiadvány 67 színes reprodukciója, archív felvételei, és az ifj. Gyergyádesz László művészettörténész által írt részletes tanulmánya segítségével nemcsak a képzőművészeti gyűjteményt és annak alkotóit, remekműveit ismerhetjük meg alaposabban, hanem bepillantást nyerhetünk a kecskeméti zsidóság múltjába egykori zsinagógáikkal egyetemben, s olvashatunk a magyar zsidó építészet Kecskeméten látható századfordulós-szecessziós emlékeiről is.
A tárlatvezetés a fentieknek megfelelően a főtéren található zsinagógákat és a magyar zsidó építészek által tervezett más épületeket is a kiállítás részeként kezeli. A tárlatvezetés után pedig délután 4 órától mindenkit szeretettel várunk a programot még teljesebbé tevő előadásra is: A Kecskeméti Művésztelep és a magyar zsidó képző- és iparművészet (Falus Elek, Iványi Grünwald Béla, Faragó Géza).
