Előadások a magyar zsidó képzőművészet, építészet, iparművészet és műgyűjtés jeles képviselőiről, emlékeiről
Időpont: 2014. június 11., szerda 16 óra
Helyszín: Cifrapalota, 1. emelet
„Megnyíltak a kaotikus mélységek a társadalom és a tudat szépen elrendezett felszíne alatt. Soha sötétebb és vészesebb izgalmak nem csalogatták a költői és művészi képzeletet. Az újabb magyar művészetben Farkas István képei viselik legerősebb nyomát ennek az alvilági igézettségnek. A messzi, messzi emlékezés és az álom különös ötvözete ölt bennük alakot. Köznapi valóságra emlékeztető dolgokat látunk, de a megjelenítés fantasztikus, lélekmeresztő módján. Egyik-másik festményén mintha pusztító szélvész tarolta volna végig a csupaszra a látóhatárt. Kísérteties, lakatlan házak, elárvult fák merednek az űrbe. A földön céltalan utak kanyarognak. Az alakok sem igen találják helyüket. Inkább hazajáró lelkek, nem erről a világról való bizarr és ijesztő fantomok, semmint hús-vér emberek. Amerre járnak-kelnek, ahol ülnek vagy állnak, megjelenésük mindenütt valami kárhozatos, lappangó végzetet éreztet.” (Kállai Ernő) A 20. századi magyar festészet egyik legjelentősebb, egyben legtalányosabb alkotójának sajnálatos módon az az egyik kecskeméti kötődése, hogy 1944. június 23-án, mielőtt Auschwitzba hurcolták volna, az itteni gyűjtőtáborból írta utolsó sorait: „Ha ennyire megalázzák az emberi méltóságot, már nem érdemes tovább élni”. A másik viszont az, hogy a festőhöz, s mindenekelőtt az édesapjához kapcsolódó ún. Farkas István–Glücks Ferenc-hagyaték (pl. Mednyánszky, Egry, Nagy István) egy jelentős része, összesen 291 mű a Kecskeméti Katona József Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe került a nyolcvanas években. A művek jelentőségét mutatja, hogy a Cifrapalotát 1983-ban éppen e gyűjtemény fogadása céljából alakították át múzeumi célokra. Az előadás mindamellett elsősorban Farkas István életművét kívánja bemutatni, kiemelten a Kecskeméten őrzött alkotásai alapján.
Ifj. Gyergyádesz László művészettörténész 1997 óta dolgozik a Kecskeméti Katona József Múzeumban, ahol jelenleg a Képzőművészeti Gyűjtemény vezetője, mellette 1998–2011 között a Debreceni Egyetem megbízott oktatója volt. A Tűzzománcművészek Magyar Társasága és a Magyar Animáció Háza kuratóriumának elnöke. Számos könyve (pl. Mednyánszkyról, Tóth Menyhértről, Farkas Istvánról, Kecskemét műemlékeiről), 150 lexikon szócikke (pl. Szent Korona; Szent László-herma), s több mint 130 tanulmánya (pl. Kecskemét művészetének történetéről, kortárs zománcművészetről, keresztény ikonográfiáról) jelent meg. Eddig mintegy 180 kiállítás rendezője, kurátora volt (pl. I–VI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennále).
