Napi Evangélium: „Ti legyetek olyan tökéletesek, mint amilyen tökéletes a ti mennyei Atyátok!”
Elmélkedés:
A tegnapi evangélium tanulsága szerint a szeretet segíti az igazságosság elvének érvényre jutását. Vajon meddig megy el ez a szeretet? Van-e határa? Meddig kell elmennünk a szeretetben? A mai evangéliumi részlet erre ad választ. Jézus az ószövetségi törvényt idézi a szeretettel kapcsolatban, amely a felebarátra és a jóakaróra terjedt ki. A törvény szerint azonban nem kellett szeretni az ellenséget, sőt őt gyűlölni is szabadott. Jézus korának ismert törvényét idézi: „Szeresd felebarátodat és gyűlöld ellenségedet!” Könnyen elfogadható számunkra e parancs ószövetségi eredetű első része (vö. Lev 19,18). A második rész, amely az ellenség gyűlöletéről szól, inkább a kor általános szemléletét tükrözi. Ez a szabály végeredményben legfeljebb puszta igazságosságnak felel meg, de semmiképpen sem annak az isteni szeretetnek, amelyre Jézus bátorít minket.
A gyűlölet helyett Jézus az új elvet így fogalmazza meg: „Szeressétek ellenségeiteket!” (Mt 5,44). Az általa javasolt szeretet tehát nem áll meg a felebarátnál, hanem jóval tovább megy. Az ellenfelet, a rosszakarót is szeretnünk kell, hogy ne az emberi könyörtelenség, hanem az Istentől tanult irgalmasság győzhessen. Itt értjük meg, hogy az irgalmasságon, a megbocsátáson van a hangsúly, mert az nem képes szeretni embertársát, aki nem tud megbocsátani neki. Egyedül a szeretetből fakadó megbocsátás következetes gyakorlása képes legyőzni a rosszindulatot.
© Horváth István Sándor
Imádság:
Irgalmas Uram, jóságos Uram, bátorságot adtál, hogy megérezzem: neked szükséged van rám. Adj erőt, hogy szeretni tudjam a társadalom kivetettjeit, úgy, ahogyan te szeretsz engem. Add, hogy megértsük: neked szükséged van ránk, és nekünk is szükségünk van egymásra!
