Bugac - európai puszta
Bugac a Hortobágy után a második legjelentősebb pusztánk. Természeti érték, ahol több mint ötszáz éves hagyománya van a gazdálkodásnak is. Az ősi pusztai legelő kezdetektől szorosan kötődött Kecskeméthez, a város egykoron bérelte földjeit, később tulajdonosa lett a Bugac környéki ingatlanoknak.
A második világháború után termelőszövetkezeti formában tenyésztették itt a híres bugaci ménest, amelyből számtalan díjnyertes egykori fogathajtónk lova került ki. Bugac ezen felül idegenforgalmi kuriózumnak számított.
De vajon milyen arcot mutat Bugac napjaink világában? Nem túlzás: Bugac Európa szerves része, természetvédelmi terület, amely az öreg kontinens színvonalához mérten igyekszik minden kikapcsolódási igényt kielégíteni, miközben várja a turistákat.
Bugacpusztát Kecskemét felöl az 54-es, Soltvadkert felé vezető úton érhetjük el, a 22-es kilométerkőnél kell lefordulnunk balra. Mielőtt a hibátlan minőségű bekötőúton néhány kilométert követően a puszta fele kanyarodnánk, érdemes kis kitérőt tenni az ellenkező irányban lévő Bugac község felé. A falu hamisítatlan alföldi település, ahol eredeti állapotában láthatjuk a több mint százéves, felújításra szoruló kisvasútállomást, de megtalálhatjuk az éves nyitva tartással működő Bugac Tours Utazási Irodát, ahol szállások és programok felől érdeklődhetünk. A puszta első és legfontosabb állomása a Karikás csárda, ahol parkoló, camping, szobák, kerthelyiséges étterem várja a betérőt. A szervezett csoportokat itt már pálinkával és üdítővel várják a csikósruhába öltözött pincérek. Természetesen az egyéni utazókat is szívesen látják a csárdánál, nekik leginkább az összkomfortos üdülőtanyákat ajánljuk. Ezek egyedi hangulatú kikapcsolódást nyújthatnak egy családnak, nem beszélve arról, hogy ide zavartalanul és felár nélkül elhozhatjuk házi kedvenceinket. A csárda étlapján mérsékeltek az árak, és a gazdag étlapról Kovács Zoltán a hamisítatlan alföldi gulyást ajánlja, amely ízének titka, hogy a nemes szürke marha húsából főzik, és zöldségek nélkül, krumplival, sok hagymával és házi paprikával készül. A lángoló pusztapalacsinta elfogyasztása után a legjobb kikapcsolódás a lovas fogattal való kocsikázás. Az út során láthatjuk a régi pásztorélet megmaradt eszközeit, a több nyelven kitáblázott utat megtéve megtekinthetjük a mangalicatelepet, a szürkemarha- és rackajuhnyájat, de választhatunk erdei barangolós útvonalat is.
Az út végén elérkezünk a bugaci ménes központi telephelyére, ahol a pusztai múzeum áll, és kora tavasztól késő őszig mindennap 13 óra 15 perckor, zenével és angol-német nyelvű konferálással, a csikósok bemutatója zajlik. Az ügyességi lovas játékok programjának csúcspontja a szélvész sebességgel robogó puszta ötös, amelynek hajtója öt lovat fog be és ebből a hátsó kettőnek a hátán áll, a műsor végén a pedig kihajtják a szemet gyönyörködtető bugaci ménest. A programok legtöbbje a divatosabb, csoportos rendezvényeknek kedvez, a csárda bugaci hangulatú rendezvényházát ezért már jó időben le kell foglalni. Itt szabadtűzön fő a gulyás, sül az ökör, de lehet nevezni a pusztaolimpiára is, amelyen patkódobásban, taligatolásban, kenyérdagasztásban vagy szamaragolásban mérhetik össze tudásukat a vendégek. A hűvösebb idő beálltával pedig részt lehet venni a határtalan róna közepén egy hamisítatlan házi disznóvágáson.
Forrás:Népszabadság
