Humánus megoldást a madárinfluenzára!
Az intenzív állattartás és a betegségek terjedése között szoros a kapcsolat. Nemzetközi állatvédő szervezetek felszólították a madárinfluenzában érintett országokat, hogy a járványok esetén alkalmazandó, humánus leölést megfogalmazó globális követelmény-rendszer előírásai szerint járjanak el.
A híradók tudósításaiban a már a madárinfluenzában érintett országokból származó felvételeken az állatokkal szembeni durva bánásmóddal szembesülhetünk illetve beszámoltak arról, hogy madarakat élve égetnek el. Nemzetközi állatvédő szervezetek levélben kérték az Állategészségügyi Világszervezet (OIE) vezetőjét, hogy a november elején tartandó madárinfluenza-járvánnyal kapcsolatos ülésen az állatok jólléte is kerüljön napirendre. Az OIE a tanácskozást az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetével (UN FAO), az Egészségügyi Világszervezettel (WHO) és a Világbankkal közösen tartja meg. Amennyiben a madárinfluenza járvány elterjedésének megfékezésére alkalmazott tömeges kényszervágás elkerülhetetlen, azt mindenképpen az OIE idén májusban, 167 tagországa (köztük Magyarország) által elfogadott útmutatásoknak megfelelően kell végezni.
Philip Lymbery, Anglia vezető gazdasági állatvédő szervezete, a Compassion in World Farming igazgatója szerint: "A potenciálisan érintett országoknak megfelelően fel kell készülniük. Előzetesen rendelkezniük kell a kényszervágással kapcsolatos intézkedési tervvel, biztosítaniuk kell a megfelelő eszközöket és a képzett személyzetet az állatok jóllétének szem előtt tartásával egyetemben. A fertőzött madarakat a lehetőségekhez képest gyorsan és humánusan kell levágni.
" Pencz Levente, a Fauna Egyesület programigazgatója hozzáteszi, hogy "a külföldi szervezetek felhívásához kapcsolódóan Magyarország vezetését is arra kérjük, hogy értékeljék át hazánk mezőgazdasági politikáját a FAO állásfoglalásának tükrében, mely szerint a madárinfluenza megjelenésének és elterjedésének egyik oka a baromfi termelés drámai mértékű növekedése".
Az Állatvédő Világszövetség (WSPA) állásfoglalása szerint az állattartás eddigi formáját - ha elsősorban nem is az állatok jólléte, de az emberi egészségre való hatások szempontjából felül kell vizsgálni. Amíg a nagyüzemi állattartás Nyugaton lassan kimegy a divatból, addig a fejlődő világ területén erősen támogatott. Világszerte az állati termékek előállításának ipari méretű eljárásai terjednek a legnagyobb mértékben. Becslések szerint 2020-ra a fejlődő országok lesznek a szektor vezetői termelői. A nagyüzemi telepek zsúfolt és gyakran nem higiénikus környezete gyengíti az állatok védekezőrendszerét, illetve kitűnő táptalaja a betegségek kialakulásának és terjedésének.
Budapest, 2005. október 25.
További információ: Pencz Levente, programigazgató, 06-20-587-2372
Fauna Egyesület tel, fax: (1) 266-6978 cím: 1053 Budapest, Királyi Pál u. 20., III.em.
Megjegyzés: A FAO állategészségügyért felelős osztálya (Animal Health and Production Division of the Food and Agriculture Organisation of the UN (FAO)) fogalmazta meg, hogy a madárinfluenza megjelenésének és elterjedésének "egyik oka a baromfi termelés drámai mértékű növekedése". A Fauna Egyesület nagyüzemi csirketartással kapcsolatos "Nyomorból gyomorba" c. kampányának részletei >>>
Forrás :greenfo
