Sólyom - Persányi találkozó
Sólyom László köztársasági elnök tegnap Budapesten, hivatalában fogadta Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi minisztert. A zöldtárca vezetője tájékoztatta az államfőt a szomszédos országokkal folyó környezet- és természetvédelmi, valamint vízügyi együttműködésről. A környezetvédelmi miniszter Sólyom László köztársasági elnök hivatalba lépése óta második alkalommal adott hivatalos tájékoztatást az államfőnek.
Persányi Miklós a megbeszélésen elmondta: Magyarország környezeti biztonságának növelését, az árvízi veszélyeztetettség csökkentését, természeti értékeink megóvását, hazánk és a Kárpát-medence környezeti állapotának védelmét és javítását szolgáló nemzetközi együttműködési feladatokat a külpolitikai stratégia és a kormányprogram szerint valósítja meg a tárca.
A környezetvédelmi miniszter a köztársasági elnöknek adott tájékoztatásában hangsúlyozta: összességében megállapítható, hogy 2003-2005 között a Magyarországgal szomszédos államokkal minden korábbinál gyakoribb és aktívabb környezetdiplomáciai eredményt értünk el. Jelentős előrehaladást értünk el a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a meglévő együttműködési kereteken belül, mind új nemzetközi jogi alapok megteremtésével. Persányi Miklós ezek közül kiemelte például, hogy 2003. szeptember 15-én Budapesten írták alá és 2004. május 17-én lépett hatályba a magyar és a román kormány között kötött és a határvizek védelméről és fenntartható hasznosításáról szóló egyezmény.
A pozitív példák és a javuló kapcsolat mellett a zöld tárca vezetője szólt arról is, hogy a szomszédos országokkal hosszabb, illetve rövidebb ideje fennálló vitás környezeti kérdések kezelésére, megoldására a minisztérium a kétoldalú egyezmények alapján rendszeresen fellép. Ilyen vitás helyzetet teremtett az elmúlt években Ausztriával például a Rába habzása. A folyó magyarországi szakasza ugyanis 2003. tavasza óta, egyes időszakokban feltűnően habzik, és a magyar vizsgálatok szerint ennek oka egyértelműen a folyó osztrák oldalán működő bőrgyárakból származó szennyezőanyag-terhelés. A jelenség okainak kivizsgálásáról, az intézkedésekről és mindezek előtt a Rába vízminőségének az utóbbi pár évben a magyar oldalon mért romlásáról több alkalommal tárgyaltak a Magyar-Osztrák Vízügyi Bizottság ülésein és miniszteri találkozókon is. Mindeddig megnyugtató válasz, megoldási javaslat nem érkezett az osztrák partnerektől a környezetvédelmi tárcához.
A Romániában, Verespatakon tervezett aranybánya nyitása nem csak a magyar, hanem az uniós környezetvédelmi szakemberek figyelmét is felkeltette. A kezdeti nehézségek ellenére az utóbbi másfél-két évben bíztató egyeztetetések, együttműködés kezdődött Magyarország és Románia között az ügyben. Közös szakértői bizottság is felállt, amely a bányanyitás környezeti hatástanulmányait tekinti át. Az október 20-án, Bukarestben tartott magyar-román kormányülésen Sulfina Barbu román környezetvédelmi miniszter megerősítette, hogy minden a bánya nyitásával kapcsolatos újabb lépésről haladéktalanul tájékoztatni fogják a magyar kormányt.
Horvátországgal jelenleg csak a vízügy területén rendelkezik Magyarország kormányközi együttműködési megállapodással, amelyet 1994-ben írtak alá és 1996-ban lépett hatályba. A közös határfolyónkon, a Dráván Horvátország Novo Virjénél tervez erőművet építeni. A két ország pozíció azonban e tekintetben eltérőek, és bár Horvátország energiaszükségletei ismeretesek Magyarország előtt, a Dráva-vidék különleges természeti értékeinek megőrzésének érdekei azt kívánják, hogy ne épüljön erőmű Novo Virjénél.
Szlovákiával szinte évtizedes múltra visszatekintő vitás kérdés a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügye. A kérdés rendezésére - amelyben a hágai nemzetközi bíróság 1997. szeptember 25-én hozott ítéletet született már kormányhatározat, több tárcaközi egyeztetést tartott a két ország, voltak kormányközi tárgyalások is. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ügyében előrehaladás mutatkozik az idén 12 alkalommal tartott kétoldalú szakértői tárgyalások nyomán: formálodik a szigetközi és csallóközi rehabilitációról egy közös elképzelés kialakítása. A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a találkozón arra kérte az államfőt, hogy vesse latba befolyását és tekintélyét a szomszédos országokkal fennálló környezetvédelmi vitás kérdések hazánk számára eredményes, mielőbbi rendezésének érdekében.
Forrás: KVVM közlemény
