\"Egész életem egy meghallgatott imádság”
Képgaléria
Karosszérialakatosként kezdte pályáját. Hogyan lett költő?
1990-ig karosszérialakatosként dolgoztam. Abban az évben rokkantnyugdíjba kényszerültem. 2007-ben kedvtelésből adtam rímek faragására a fejem. Ennek megértéséhez azonban kissé vissza kell mennem az időben. 1981-ben szereztem meg a karosszérialakatos szakképesítést. Szakmunkás-bizonyítványomban jeles érdemjegy szerepelt. Jutalomból bátyámmal együtt részt vehettünk egy hajdúszoboszlói családi nyaraláson. Ott önfeledt örömömben féktelen italozásba kezdtem. Bárcsak ne tettem volna… Később ez lett a vesztem – kezdte élettörténetét Oskolás János.
Mi történt?
Az italozást sajnos otthon sem tudtam abbahagyni. Rendszeresen fogyasztottam alkoholt – egyre többet és többet. Ennek fő oka minden bizonnyal a szeretethiány lehetett. Édesanyám a városföldi Dózsa Tsz. egyik alapító munkatársaként igazi munkamániás volt. Édesapám a városi tanács útépítő brigádjához tartozott. Ő sajnos rossz példaként szolgált számomra, hisz nap mint nap ittas állapotban jött haza. Mindezek következményeként nem tudták olyan mértékben kimutatni szeretetüket, amennyire igényeltem volna. Időközben szüleim elhunytak, mi pedig hárman maradtunk: én, a bátyám és az ital. A mértéktelen szeszfogyasztás oda vezetett, hogy elvesztettük otthonunkat, a szülői örökséget. Bátyámmal Hetényegyházán vettünk egy tanyát, de ott sem tudtuk önmagunk erejéből abbahagyni az italozást.
Ma már nem fogyaszt alkoholt. Mikor történt életében a nagy fordulat?
Hajléktalanként tengettem napjaimat már jóideje, amikor 2001. december 6-án mámoros állapotomban a főtéri szökőkútnál megszólította lelkemet az Isten. Borgőzösen az Úrhoz imádkoztam hangosan, pedig akkor még valójában nem is hittem az Úr Jézusban. Meghallván fohászomat odajött hozzám egy református fiatalember, s kérdezte: – Akarsz-e megszabadulni ebből az állapotból? Hogyne akarnék – válaszoltam. Erre elhívott egy ökumenikus iszákosmentő missziói közösségbe, a Kékkeresztbe. Ott örömmel fogadtak, és szinte rajongásig elhalmoztak szeretetükkel. Ilyet korábban soha sehol nem tapasztaltam. Elmentem egy kéthetes gyógyító alkalomra a Kékkereszt Egyesület dömösi gyógyintézetébe. Ott keresztény hitben megismerhettem Isten szabadító erejét. Egyik hajnalon az Úr Jézus személyesen szólított meg: “Ébredj János! Ne mindig másokra számíts! Légy önmagad!” És abban a pillanatban elvétetett tőlem az italozás szenvedélye. 2002. február 9-ét írtunk akkor. Azóta nem ittam egy korty alkoholt sem. Amint János Evangéliumában meg van írva: “Ha tehát a Fiú megszabadít titeket, valóban szabadok lesztek.” Pál apostol korinthusiakhoz írott első leveléből pedig megtanultam, hogy: “Minden szabad nekem, de nem minden használ. Minden szabad nekem, de ne váljak semminek a rabjává.”
Miként alakult az élete a szabadulást követően?
Dömös után az Úr kegyelméből végleg felhagytam korábbi életvitelemmel és albérletbe költöztem, ahol nyolc évig laktam. Az Úr Jézus kegyelméből 2010 tavaszán kaptam egy nyugdíjasházi lakást, majd mellé egy hozzám illő kedves társat. Ma már elmondhatom: egész életem egy meghallgatott imádság.
Hogyan kezdődött költői munkássága? Mi ösztönzi versírásra?
Az Úr 2007-ben szólított meg a versírás kapcsán. Ő segített megformálni gondolataimat, melyeket azután papírra vetettem. Első kötetem – szponzorok anyagi segédletével – 2008-ban jelent meg “A nagy mélységből…” címmel. Ezt követte további három: “Utam Istenhez”, “Életünk Istenben”, és “Jó Atyámnak kezét hitem által fogom”. Legkedvesebb témáim: hitélet, közélet, életképek, gasztronómia, szerelem – emberi valóságunk megannyi színtere. Hogy miért írok verseket? Gyermeki rajongással, nemes egyszerűséggel, alázatos szívvel próbálom olvasóim elé tárni mindazt, amit sajnos oly sok ember észre sem vesz: Isten bőséges áldását, nekünk szánt ajándékait, az élet “apró” örömeit, a teremtett világ “láthatatlan” csodáit. Verseimet rendszerint Holczer József piarista szerzetes lektorálja, és Dunszt István tanár úr csodálatos rajzai illusztrálják.
Mikorra várhatjuk az ötödik kötetet?
Legújabb kötetem anyagát a közeljövőben véglegesítem. Bízom benne, hogy nagylelkű szponzoraim jóvoltából jövő év karácsonyán olvasóim is kezükben tarthatják ötödik könyvemet. Eddigi műveimet a www.oskolasjanos.hu címen, illetve a Magyar Elektronikus Könyvtár weboldalán (www.mek.oszk.hu) olvashatják a kedves érdeklődők.
