Oszvald Marika állandó pörgésben

Mindenki azt várta, hogy cigánykerekezni és énekelni fog. Bár viccesen szóba került, hogy ha érkezésekor nem is, de távozásakor majd forog egy párat a levegőben, de ez ellen határozottan tiltakozott. Tulajdonképpen dalra sem akart fakadni, ám beszélgetés közben egyszer csak pár sort előadott az egyik operettből, illusztrálva szövegével, hogy „gyors az élet”.

November 21-én Oszvald Marika Jászai Mari-díjas színésznő, a Budapesti Operettszínház tagja látogatott el a Wojtyla Barátság Központba. A beszélgetést vezető Borzák Tibor azzal kezdte, hogy a szürke időben napsütés várható, ugyanis a mindig jókedvű és mindig mosolygó vendég majd derűssé varázsolja a délidőt. És ez így is volt! Marika közvetlenségével és vidám történteivel hamar nagy népszerűségnek örvendett. Hogy milyen sokan szeretik, azt az utcán is megtapasztalja. Egyszer utcán jártában egy szőrmebundás asszony ölelte magához, annyira szorította, hogy szinte levegőt sem kapott. Látva ezt a jelenetet egy közelben sétáló férfi megjegyezte: „Na, ennyire imádják magát!” Nagyon fontos a közönség szeretete és vastapsa, de nem árt, ha időnként szakmai elismerések is érkeznek. A művésznő nemrég jubilált: negyven éve kezdte a pályáját. Ám nem szereti, ha ajnározzák, kérte is a színházát, nehogy megünnepeljék, de nem hallgattak rá.

Oszvald Marika mesélt a gyerekkoráról – amikor tényleg cigánykerekezve közlekedett az Operaház előtt. Felidézte szülei emlékét: édesapja, Oszvald Gyula bonviván, édesanyja Halasi Marika szubrett volt, tőlük örökölte a tehetségét és a mesterség iránti alázatot. Már kislányként tudta a legnépszerűbb operettek dalszövegeit, iskolásként pedig az osztálytársait is „megfertőzte” a zeneszeretetével. Fiútestvére civil pályát választott, amit egyáltalán nem bánt meg. Öccsét leszámítva igazi művészcsalád az övé, egykori férje, Hidvégi Miklós a kecskeméti színházban is játszott a Ruszt-érában, leányuk, Krisztina pedig a médiában dolgozik.

A Wojtyla-pódium vendége sok titkot elárult még magáról, például azt, hogy gödöllői kertes házában mindig talál elfoglaltságot, állandóan pörög. Mindent maga csinál, nem bízza másokra a munkát. Imád kertészkedni, bár ahogy halad fölötte az idő, hamarabb elfárad. Néha leül a nyugágyba pihenni, de pár perc múlva felugrik és folytatja a szorgoskodást. Borzák Tibor azt is megkérdezte, vannak-e néha rossz napjai. Természetesen ő sem kivétel, de nem akar róla tudomást venni. Eltereli magától a negatív energiákat, mindenben csak a jót látja – ezt a mentalitást lélekerősítő tanácsként adta tovább a sorközösségnek. Oszvald Marika részt vett az ebédosztásban, majd dolga végeztével megígérte, hogy adománnyal visszatér még az intézménybe, és a jövő nyárra jótékonysági fellépést is kilátásba helyezett a ház egyik programján. Reméljük, akkor a cigánykerekezést sem hagyja ki!

http://keol.hu/kecskemet/tuzrolpattant-szubrett-osztott-ebedet-a-wojtyla-hazban

http://www.kecskemeti-hirhatar.hu/hirek/oszvald-marika-osztott-ebedet-a-wojtyla-hazban

http://www.mixonline.hu/Cikk.aspx?id=106381

Kövessen minket a Facebookon is!