Természetbarát a baracsi fafaragó
A közelmúltban a kecskeméti Porta Egyesület kopjafát állított a Vadaskertben az erőszak, vagy közlekedési balesetek áldozatául esett állatok emlékére. Az oszlopfőre Albrecht István, kunbaracsi fafaragó készített egy kutyafejet ábrázoló táblát. (Az alkotó, néhány évvel ezelőttig, tősgyökeres hírös városi volt.) A napokban felkerestük baracsi tanyáján, és eddigi munkásságáról, illetve terveiről kérdeztük.
- Gyermekkorom jelentős részét töltöttem a matkói erdészházban, illetve Bugacon, az anyai nagyszülőknél - mondta Albrecht István. - A fafaragás néhány népi motívumával már abban az időszakban megismerkedtem, sokáig azonban nem is gondoltam volna, hogy egyszer majd a véső lesz az egyik fő munkaeszközöm. Erdész végzettséget szereztem, és 1969-ig a szakmában is dolgoztam, Kunadacson, a mai KEFAG ZRt. jogelődjénél.
- A fafaragással 1998-ban kezdtem el foglalkozni. Ekkor vettem egy olcsó puskát, amelynek repedt volt az agyazása. Leesett az állam, amikor kiderült, hogy a fegyver vételárának tízszereséért faragtak volna hozzá új agyat. Nekiláttam, és elkészítettem magam. Ezt követően egy ideig csak hobbi szinten faragtam, teljesen autodidakta módon sajátítva el a különböző fogásokat és technikákat. Később jöttek az első megrendelések, melyek száma egyre nőtt. Ma már számos helyen megtalálhatók a munkáim, elsősorban magánszemélyeknél, de vannak faragásaim vendéglátóhelyen, vagy éppen egészségügyi intézményben is.
- Nagy öröm számomra, hogy két fiam is a természetet választotta hivatása színteréül: egyikük erdész, a másik vadász. Valter ráadásul remekül farag, gyakran van segítségemre a munkában. A kecskeméti Arborétumban lévő faragott térképet is együtt készítettük. Mindannyian szeretjük az állatokat, több kutyánk van, illetve kecskét, malacot, kacsát és nyulat is tartunk, az udvarunkon lévő kis tóban pedig halak úszkálnak. Így érthető, hogy szívesen vettem a Porta Egyesület megkeresését a vadaskerti kopjafa ügyében.
- Általában dió-, vadkört-, hárs- és nyírfával dolgozom. A mai gazdasági körülmények között tervekről nehéz lenne beszélni. Saját elképzeléseim megvalósítására nem jut időm, mert folyamatosan a létfenntartásért kell dolgoznom.
