Lépnie kell a kormánynak a Rába-szennyezés ügyében az EU-nál
Jelenleg az Európai Bizottságnak semmiféle jogalapja sincs, hogy bármit is tegyen a Rába szennyezésének ügyében - jelezte a testület környezetvédelmi főigazgatóságának osztályvezetője, Julio García-Burgues az EP környezetvédelmi bizottságának ülésén Olajos Péter (MDF) EP-képviselő közlése szerint.
Az EP-testület a magyar képviselőnek az Európai Bizottsághoz intézett kérdése alapján foglalkozott a Rába szennyezésével. García-Burgues a vitában kifejtette, hogy "jelenleg az Európai Bizottságnak semmiféle jogalapja sincs, hogy bármit is tegyen, tekintettel arra, hogy a kérdéses szennyezőanyagokra (például naftalin-szulfonát) nem léteznek uniós határértékek" - derül ki Olajos Péter közleményéből. Az uniós illetékes hozzátette azt is, hogy 2007. október 30-tól fog életbe lépni a területet szabályozó direktíva, így ettől az időponttól lesz lehetősége a bizottságnak arra, hogy egyáltalán megítélje az osztrák bőrgyárak tevékenységét.
"Ez az álláspont meglehetősen érdekes, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt hetekben a magyar környezetvédelmi tárca illetékesei többször nyilatkoztak úgy, hogy a Rába ügyében a bizottsághoz fordulnak, sőt felmerült annak a lehetősége is, hogy Ausztriával közösen fordulnának a brüsszeli bizottsághoz" - áll a közleményben.
Olajos Péter ezúttal megkérdezte az EU-bizottságtól, hogy hajlandók-e tényfeltáró bizottságot a helyszínre küldeni, hiszen a Rába problémája kezd a vízügy területén az "állatorvosi ló" esetéhez hasonlítani, sőt egyre inkább megterheli a két ország kapcsolatát. A bizottság képviselője elzárkózott a tényfeltáró bizottság kiküldésétől, megismételve korábbi érvét, miszerint nincs jogalapja az eljárás lefolytatásához, nem tudna mit vizsgálni, hiszen nincs olyan jogszabály, amely indokolná a beavatkozást.
"Az Európai Bizottság cinikus válasza és a kérdés immár évek óta tartó hanyag kezelése miatt az MDF európai parlamenti képviselője úgy ítéli meg, hogy mindenképpen szükséges a kérdés hivatalos - tagországi szinten kezdeményezett - európai bizottsági és tanácsi szintre emelése" - közölte Olajos. Jelezte: szükségesnek tartja, hogy "a kérdést a magyar kormány a környezetvédelmi EU-tanács soron következő ülésén felvesse, illetve, hogy a bizottságnál eljárást kezdeményezzen, és befolyását az ügyben latba vesse".
Az osztrák oldalról Magyarországra érkező környezetszennyezés, ezen belül a Rába habzásának problémájával foglalkozott több cikkében a Der Standard című osztrák napilap.
Crossover (Átjáró) című új rovatának "Amikor a szomszéd habzik" című írásában a liberális újság a szentgotthárdi Pro Natura (Pronas) környezetvédő szervezet egyik aktivistáját, Woki Zoltánt is megszólaltatta, aki elmondta, hogy a türelemnek vége, a magyar környezetvédők keményítenek hangvételükön és fokozzák a "médianyomást". Az osztrák áruk bojkottjára szólító felhívásuk is idetartozik, jóllehet, mint mondta, ez nem is az ő, hanem egy internetező ötlete volt.
A szentgotthárdi polgárok hat éve próbálják tárgyalásos úton megoldani a környezeti problémákat, de osztrák részről csak megvetést, lesajnálást kapnak, írta a lap. A pohár akkor telt be - mondta a magyar környezetvédő - amikor legutóbb az osztrák hatóságok eljárást indítottak ellenük a kismartoni (Eisenstadt) tartományi hivatal előtt tartott "nem engedélyezett" demonstrációjuk miatt. Emlékeztetett arra, hogy három éve a burgenlandi tartományi elnök demonstrált személyesen Szombathely közelében egy barnaszénbánya tervezett megnyitása ellen, amely rontaná a burgenlandi idegenforgalom kilátásait.
A magyar környezetvédő hangsúlyozta: bár a sajtóban többnyire csak a Rába habzásáról beszélnek, az "csak az egyik undorító következménye az osztrák nemtörődömségnek", amelyet Sólyom László magyar államfő - mint a lap írta - nem épp diplomatikus módon, de találóan "szégyentelennek" nevezett. Az ausztriai oldalról Magyarországra érkező környezetszennyező létesítmények közé tartozik a fürstenfeldi (Stájerország) geotermikus erőmű, amely naponta 30-70 tonna sót ereszt a Feistritz folyóba, és ez a káros anyag a Lapincson (Lafnitz) keresztül eljut a Rábába, továbbá a rábakeresztúri (Heiligenkreuz) ipari parkban, Szentgotthárddal átellenben működő Lyocell rostszálgyár és a biomassza-erőmű kéményei, amelyek felől a szél a magyar határváros felé fújja a füstöt. Végül nem lehet megfeledkezni az osztrák oldalon, de közvetlenül Szentgotthárd mellett megépíteni tervezett hulladékégetőműről sem.
A Standard szerint a fő problémát az osztrák és magyar oldalon egymással nem összeegyeztethető térségfejlesztési elképzelések okozzák: a Burgenlandhoz tartozó gyanafalvi (Jennersdorf) és rábakeresztúri (Heiligenkreuz) régióban ipari parkot építenek ki, míg a magyar oldalon, ahol az egyetlen említésre méltó munkalehetőséget az Opel gyár biztosítja, a természetes környezetre épülő idegenforgalom fejlesztésében látják a jövőt. Megnyitás előtt áll egy új termálfürdő, a Rábát pedig - akárcsak Ausztriában - evezőtúrákra, illetve egy nemzetközi szövetség segítségével evezőversenyekre alkalmas pálya kiépítésére akarják használni. - De ki akar egy undorító hab közepén evezni? - tette föl a kérdést Woki Zoltán.
A lap szerint a hármas határ térsége, ahol Ausztria, Magyarország és Szlovénia közösen hozta létre a Rába-Őrség-Goricko természetvédelmi parkot, nemigen nyújt más gazdasági lehetőséget, mint a turizmust. Csak a szentgotthárdiaknak van balszerencséjük, mert a rábakeresztúri ipari parkot az osztrákok éppen városuk határában hozták létre, olyan közel, hogy nyugodtan lehetne "szentgotthárdi ipari parknak" nevezni. A tízezres kisváros látóhatárát lakóinak bánatára a rábakeresztúri ipari park határozza meg, írta a Der Standard.
greenfo
