Középkori épület falaira bukkantak régészek
A Kecskeméti Katona József Múzeum szakemberei a Tőserdei Pálinkaház közvetlen közelében, az egykori lakiteleki Szikra Tsz udvarán dolgoznak. A ligetes területet Kápolna-dombnak nevezi a helyi hagyomány. De hogy valóban egy pusztatemplom avagy egy királyi udvarház falai kerültek-e elő a vastag homokréteg alól, az csak a későbbiekben nyer majd bizonyosságot.
Rosta Szabolcs ásatásvezető régész, a kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója lapunknak elmondta: a lelet ritkaságnak számít a Dél-Alföldön. A vastag futóhomok alól két méter magas, kívül-belül vakolt falakkal és támpillérekkel körülvett helyiséget ástak ki az elmúlt hetekben. Ez lehet egy templom szentélye – ez esetben a domb belseje egy kifejezetten nagy templomhajót rejt magában –, de éppúgy lehet egy középkori királyi udvarház maradványa is.
– Az ásatás jelenlegi állapotában annyi bizonyos, hogy egy nagyméretű középkori épületre bukkantunk, tégla és réti mészkő vegyes falazással. Különlegessége, hogy vakolt, ami vélhetően már a 17-18. században került a középkori falakra. Hasonlóan épen maradt pusztatemplomok felfedezése az Alföldön ritkaságszámba megy, mivel amikor a 18-19. században a vidék újra benépesült, a helyiek a kőhiány miatt a templomromok többségét elhordták. A helyi szájhagyomány szerint az 1920-as években a romokat betemettette egy előrelátó földbirtokos. A feltárás során most igazolódni látszik ez a fajta „állagmegóvás”. Jómagam dolgoztam már néhány pusztatemplom feltárásán, de ilyen magas, és viszonylag épen maradt falakat még sehol sem láttam. Végre nem alapokat ásunk, és nem negatívban dolgozunk, mint például Kiskunfélegyházán, Szankon vagy Bugac-Pétermonostornál.
Magyarország első fennmaradt térképét a magyar Lázár deák készítette 1528 előtt. A térképen fel van tüntetve a Tisza mellett „Alpárfelső” temploma. A szakemberek szerint ennek a templomnak az ásatása kezdődött el a Tőserdei Pálinkaház területén. A középkori templomokat mindig temetők vették körül, melynek cinterem volt a neve. Csontok így ezen a lelőhelyen is előkerülnek, valószínűleg a korábbi bolygatások miatt. Az ép középkori sírok mélyebben várhatók, akár több ezer sírra is lehet számítani. Ezek többsége azonban nem lesz feltárva, mivel a jelenlegi ásatás főként a templom falainak feltárására és azok állagmegóvására összpontosít – tudtuk meg Rosta Szabolcstól.
Ha valóban Árpád-kori templomra bukkantak a szakemberek, úgy a mai Lakitelek legrégebbi épített emléke került elő. A település korábbi neve Felső-Alpár volt, melynek első említése igen korán, 1075-ből való. Ekkor a király a Garamszentbenedeki Bencés Apátságnak adományozza a települést. A szakemberek innen tudják, hogy kell lennie egy királyi udvarháznak is környéken, a királyi embert Bocz Mesternek hívták. Több, mint 500 éves fennállás után, a török időkben szinte teljesen elpusztult a valaha igen gazdag település. 2012-ben, a lakiteleki árvízvédelmi gát építésekor már folytattak régészeti feltárást a közelben, amikor a templomtól mintegy 500 méterre Wilhelm Gábor régész településrészletet hozott felszínre. A középkori Királyi Út mentén álló Felsőalpár település jelentőségére utal az is, hogy az egyik házból egy Árpád-kori aranygyűrű, valamint a 13. század elejéről származó ezüst éremlelet is előkerült.
