Ebéd a „Harmóniától” és a kecskeméti piaristáktól
Képgaléria
A „Harmónia” Integrált Szociális intézmény története 1990-re nyúlik vissza. Akkor kezdte meg működését a Kecskeméttől 45 km-re lévő Kaskantyún. Küldetésüknek a szenvedélybetegek és fogyatékossággal élő személyek, idősek rehabilitációs szemléletű szociális ellátását tekintik. 1999-től nappali ellátó szolgálatot működtetnek főképp alkoholbetegek számára, 2001-ben pedig létrehozták a Szenvedélybetegek Átmeneti Otthonát. 2003-ban került sor a rehabilitációs munka hatékonyságát fokozó Módszertani Modellház átadására, és 2007-ben megnyílt a rehabilitációs célú lakóotthon is. Összesen kilenc telephelyet üzemeltetnek kaskantyúi székhellyel. Ma integrált szociális intézményként végzik tevékenységüket Petrichné Veres Sarolta vezetésével. Szombat délben az ő támogatásával kínáltak tojásos lecsót és süteményt sok tucat rászorulónak.
Vasárnap Szabó István, a kecskeméti Piarista Rendház házfőnöke látogatott a Wojtyla Házba.
- Egykor én is piarista diák voltam. Szabó István atya matematikát tanított nekünk – adott rövid bepillantást Farkas P. József, a Wojtyla Ház alapító igazgatója a „közös múlt” momentumaiba. Majd így folytatta: – Hosszú ideig keveset hallottunk egymásról, de amikor újságíróként Kecskemétre kerültem, ismét felvettük a kapcsolatot; és hogy úgy mondjam, lettek „közös dolgaink” a szó legnemesebb értelmében. És most, 2015 nyarán itt ül közöttünk a Wojtyla Házban, hogy szeretettel meghívja Önöket egy ebédre a kecskeméti Piarista Rendház szerzetesei és munkatársai nevében – fordult a népkonyha nagytermében ülő gondozottakhoz az alapító igazgató.
Szabó István atya a rászorulókhoz szólva, egyik kérdésükre válaszolva megjegyezte: - a 60-as évek végén, amikor Jóska nálunk tanult, már nem volt divat a „körmös”. Szellemileg próbáltunk hatni a fiatalokra.
A piaristákról elmondta: a rendet egy spanyol pap, Kalazanci Szent József, eredeti nevén José Calasanz (1557-1648) alapította közel 400 esztendeje. Kecskeméten 300 éve vannak jelen. Kalazanci egyszer Rómában járt, ahol elhagyott, mondhatni csavargó gyerekeket látott az utcán. Úgy érezte, hogy tennie kellene értük valamit. Megfürdette, megfésülte őket, de közben rájött: ennél többre van szükségük. Ahhoz, hogy boldoguljanak az élet útvesztőiben, meg kell tanulniuk írni, olvasni. Ehhez a munkához keresett papokat. Ugyan korábban is léteztek egyházi iskolák, de azok mind „pénzesek” voltak. Hiába tért be Kalazanci ezekbe az iskolákba, hogy fogadják a szegény sorsú gyermekeket, egyik sem tette meg, mert pénzért végezték munkájukat. Kalazanci volt az első, aki „összehozott” egy olyan, papokból álló „tanári kart”, akik ingyen tanították a szegény gyerekeket. Majd megalapította Európában az első ilyen jellegű intézményesített népiskolát a Felvidéken.
1714-ben eljutott a rend Kecskemétre is. A város akkori földesura, Koháry István hívta meg őket. Kései követőik azóta is jelen vannak, akik máig feladatuknak érzik a tehetséges szegény sorsú gyermekek felkarolását.
A rövid történeti áttekintő után Szabó István, a kecskeméti rendház vezetője személyesen is részt vett az ételosztásban. A menü húsleves és krumplis tészta volt, melyeket Mezei Attila mesterszakács készített el.
Tódor Norbert
