Médiaértés-fejlesztő oktatófilmek és szakkönyvek az NMHH-tól

Bűvösvölgy, Magyarország első médiaértés-oktató központja

Bűvösvölgyben élményalapú oktatási formában, személyes tapasztalatszerzés során sajátítja el a 9 és 16 év közötti korosztály a média értelmezését és használatát elősegítő új készségeket. A tavaly májusi nyitás óta több mint 5000 diákot fogadott a médiaértés-oktató központ, amely egyedülálló kezdeményezés a gyermekek és fiatal diákok virtuális téren kívüli személyes megszólítására. A fiatal korosztály mellett Bűvösvölgy a tavalyi évben több mint 500 pedagógusnak is továbbképzési lehetőséget nyújtott, akik szintén elsajátíthatták a média értelmezését és használatát elősegítő új készségeket, amelyeket később beépíthettek tantervükbe. A témák között szerepelt a digitális társadalom kultúrája, a digitális készségek, a digitális biztonság és közbizalom, a tudatos médiafogyasztási szokások kialakítása, a médiakultúra elsajátítása, a tudatos fogyasztói kultúra, valamint a tudatos és felelős állampolgári magatartás. 

Könyvismertető

háttéranyag  

Műveljük a médiát!

A média értékrendszer, ideológia és kód egyszerre. Célunk tehát, hogy a technológiai ártatlanságot és érintetlenséget, a technikai objektivitást lehámozva a médiáról, a lehető legjobban, a legtöbb perspektívából megmutassuk, többről van szó, mint adásról és adatról, üzenetről és csatornáról, mint az információ kódolásáról és dekódolásáról. Aki most attól tart, hogy egyfajta médiakritikai esszégyűjteményt tart a kezében, megnyugtathatjuk, nem erről van szó. Szándékunk szerint a könyv a médiaoktatást, a médiaműveltséget és a média művelését elősegíteni szándékozó, tudományos munka. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne kérdeznénk rá a médiára, a médiaműveltség és a médiaértés legfontosabb jelenségeire, sem pedig azt, hogy mindenre, amire rákérdezünk, meg is adjuk a választ. A tudás elmélyítése mellett arra vállalkozunk, hogy egyes jelenségekre felhívjuk a figyelmet, érzékenyítsük a kritikai hozzáállást. Néhány fogalomhoz, folyamathoz többször is visszatérünk. Tesszük ezt azért is, mert három szerzői nézőpontból közelítünk, három oldalról fogunk hozzá az egész értelmezéséhez, háromféleképpen hangsúlyozzuk voltaképpen ugyanazt: a média a kommunikáció sajátos és átható módja, és mint ilyen, értékeket, nézeteket, narratívákat rögzít, fejez ki és alkot, mind tudományos, mind politikai, mind esztétikai értelemben.

Szerkesztő: Aczél Petra, szerzők: Aczél Petra, Andok Mónika, Bokor Tamás

Határtalan médiakultúra

Mint ahogy azt a kötet címválasztása is tükrözi, a korunk és kultúránk jellemzésére használt terminusok közül a határ / határtalanság fogalompár számunkra megkerülhetetlen. A határtalanságot a korszak leírására talán az egyik legmegfelelőbb jellemzőnek tartjuk. A határ fogalmainak központi szerepére a posztmodern gondolkodók is felhívják a figyelmünket. Különösen arra, hogy az általunk posztmodernként leírt korszakban beállt alapvető változás többek között a határok természetében beállt változást jelenti, és ez vonatkozik a társadalmi, fogalmi és természeti határokra is.

E metaváltozás elemzése és megértése nem könnyű. A kötet több írásban előkerülő tény, hogy a változás kimenetele jelenleg teljesen bizonytalan, és az irányok, amelyeket felvehet, egymástól radikálisan el is térhetnek. Vajon mi késztet valakit arra például, hogy időkapszulát készítsen? És mi alapján dönti el, hogy mit helyez el benne? Feltehetően az őrzés szándéka, a fennmaradás reménye, a megszűnéstől való félelem elleni lépésként érzékelhetjük ezt. Ugyanakkor azt is gondolhatjuk, hogy az időkapszula készítői fontosnak tekintik azt vagy azokat a jelenségeket, dolgokat, eseményeket, amelyek nyomát az időkapszulában elhelyezni szándékoznak. Nem az idők emlékezetére bízzák tartalmát, pusztán valamely következő generációval való érintkezés, találkozás vágya vezérli őket. Valahogy mi is így vagyunk a kötet írásaival, a kötet megjelenésének szándékával.

Szerkesztő: Antalóczy Tímea, társszerkesztő: Pörczi Zsuzsanna, szerzők: Antalóczy Tímea, Bényei Judit, Kapitány Ágnes, Kapitány Gábor, Kocsubej Alexander, Pörczi Zsuzsanna, Rab László, Ruttkay Zsófia, Simon András, Takács Ádám, Tarnay László, Varga Balázs

Médiaesemény-esettanulmányok

Annak az ezernél is több tanár kollégának a némiképp kétségbeesett tekintete inspirál e munkára, akikre azt a – lássuk be – szinte reménytelenül nehéz feladatot bíztuk és bízzuk, hogy tizenéveseknek nyissák fel a szemét a médiával átitatott környezet jelenségeire, problémáira. Olyasmire, amivel alighanem maguk sincsenek tisztában. Olyasmire, amivel kapcsolatban sokkal több a hamis vélekedés, megalapozatlan vélemény, ingerült vádaskodás, mint valós ismeret, a kutatásokra, tudományos eredményekre alapozott tudás. Olyasmire, ami szemtelenül gyorsan változik ahhoz, hogy a letisztult, szakmai és társadalmi közmegegyezésen, valamiféle kánonokon alapuló iskolai oktatás tárgya legyen. De egyben olyasmire, ami egyre nagyobb intenzitással ingerli a fantáziánkat, amelyet – akarjuk vagy sem – egyre nagyobb mértékben használunk arra, hogy tisztában legyünk a világ dolgaival, hogy résztvevői legyünk a radikálisan változó módon szerveződő és kommunikáló lokális, nemzeti, sőt európai közösségi tereknek, nyilvánosságoknak.

Szerző: Hartai László

Médiaszocializáció

Könyvünket az Olvasó kezébe adva sietünk leszögezni: egyrészről elfogadjuk, hogy a médiával kapcsolatban nehéz ma olyan megállapításokat tenni, melyeket a holnap ne módosítana. Másrészről viszont szilárdan hisszük, hogy a média természetére, életünkben játszott szerepére és hatására vonatkozó társadalmi és kutatói érdeklődés már eddig is számtalan érdekes, hasznos eredményre és megállapításra jutott. ezek az idő múlásával és az ezerarcú média változásával számos esetben érvényüket vesztik, tekintélyes részük azonban nem évül el, vagy csak egy újabb megvilágításba kerülve más kontextusban kerül értelmezésre. A jelenség változékony természete inkább inspiráló, hiszen azt látjuk, hogy gyarapszik azoknak a tábora, akik fáradhatatlanul törekednek e téren újabb és újabb összefüggések feltárására. Érdeklődésünk a média jelenlétével átszőtt életünk változásainak megértése iránt csillapíthatatlan.

Ennek tanújele könyvünk is, mely pillanatképek sora egy sodró történetből, egy olyan történetből, amelynek akarva-akaratlanul mindnyájan minden pillanatban részesei vagyunk. A kötet tanulmányai a „state of affair” képei, hazai és tágabb kitekintésű kaleidoszkopikus felvételek – azaz tudásunk szerint jelentések „a dolgok mai állása” alapján a gyerekek, fiatalok és a média kapcsolatára vonatkozó kérdéskörökből.

Szerkesztő: Kósa Éva, társszerkesztő: Berta Judit, szerzők: Bálint Éva, Becker György, Berta Judit, Danó Györgyi, Kósa Éva, László Miklós, Sági Ágnes, Szabó Laura, Ujhelyi Adrienn, Vajda Zsuzsanna, Visy Petra

Médiaműveltség

A legtöbben úgy gondoljuk, kellően jártasak vagyunk a médiában. Tudjuk, hogyan férjünk hozzá a médiához, hogy megtaláljuk azt a fajta zenét, játékot, információt, szórakozást, amit akarunk. Sok közismert ember arcát felismerjük, és sokat tudunk az életükről is. Képesek vagyunk felismerni a zenei stílusok széles választékát, és megvannak a kedvenceink köztük. Könnyedén üzenünk fotókkal, videókkal, szövegekkel, s aztán feltöltjük ezeket az internet különböző oldalaira. Nyilvánvalóan tudjuk, hogyan szolgáltassunk magunkról vagy nyerjünk mástól információt a médián keresztül, hogyan szórakozzunk általa, s hogyan használjuk arra, hogy előállítsuk a magunk üzeneteit, és megosszuk másokkal.

Jártasak vagyunk a médiában? Igen, természetesen. Már igen sok információt halmoztunk fel magunknak, és figyelemre méltó hozzáértésre tettünk szert. Van néhány képességünk, mint például hogy beszélünk egy adott nyelvet, értelmezni tudjuk a fényképeket, és képesek vagyunk követni a narratívákat, amelyek valójában mind jelentős eredménynek számítanak, még akkor is, ha ezeket gyakorta magától értetődő dolgoknak gondoljuk.

S bár jó, ha nem siklunk el a felett, amit elértünk, az is fontos, hogy felismerjük, mindannyian szert tettünk sokkal nagyobb jártasságra is a médiában.

Szerző: W. James Potter, fordító: Kató Eszter

A médiaműveltség felfedezése

A mondanivaló megosztásának elsajátítása az emberi lét művészete. Egy szimbólumokban gazdag kultúrában felnőve a gyerekek és a fiatalok óriási kihívással szembesülnek, amiket át kell rostálniuk az általuk nap mint nap kapott rengeteg összetett üzenetet. A gyerekek oly sok minden közül választhatnak – a könyvek, a televízió, a videojátékok, a zene, a filmek, az internet és a közösségi média egyaránt a rendelkezésükre állnak. A mindennapi életben, barátaink és családunk körében mindannyian küzdünk néha azzal, hogy megfelelően fejezzük ki magunkat. Felelős kommunikátorként el kell fogadnunk a másokkal meglévő kapcsolatainkat, valamint azt a szerepet, amelyet a tömegkultúra, a digitális technológia és a tömegmédia az életünkben betölt.

A könyv osztálytermi pedagógusoknak, iskolaigazgatóknak, szülőknek, iskolai könyvtári szakembereknek, kutatóknak, szabadúszó médiaművészeknek és diákoknak szól.

Renee Hobbs könyve a Powerful Voices for Kids (Erős Gyerekhangok) nevű kezdeményezés során készült el, amely többek között egy nyári tanulási program keretében 5–13 éves gyermekek médiaoktatását is magában foglalta. A kötet fejezetei egyaránt tartalmazzák a tanulási program során megszerzett tapasztalatokat, történeteket, valamint a legújabb kutatásokat és elméleteket. Minden fejezethez tartozik továbbá egy óravázlat, amely célok, eszközök, feladatok megfogalmazásával segíti az általános iskolás korosztállyal foglalkozó médiaoktatók gyakorlati munkáját.

Hasznos kézikönyv minden pedagógus számára.

Szerző: Renee Hobbs, David Cooper Moore, fordító: Majkó Balázs

Hogyan használjuk a közösségi médiát az oktatásban?

E könyv célja összegezni mindazt a tudást és tapasztalatot, amely ahhoz szükséges, hogy biztonságosan, hozzáértéssel és kreatívan integráljuk a közösségi médiát az oktatás, tanulás folyamatába. A teljesen kezdőknek kiindulási pontot, a bizonytalanoknak némi magabiztosságot ad, azok pedig, akik már a gyakorlatban használják ezeket az eszközöket, jobban megérthetik, mitől sikeres a közösségi média alkalmazása az oktatásban.

A könyv nem ad teljes részletességű képet a témáról (ahhoz sokkal nagyobb terjedelem kéne), ám átfogóan tárgyalja azt: benne van minden, amit a közösségi média oktatásbeli alkalmazásának elméletéről, pedagógiájáról, gyakorlatáról tudni kell. Szóba hozza a „nagy eszközöket”: beszél a blogokról, wikiről, közösségi hálózatokról és posztokról, és arról, hogyan szolgálja alkalmazásuk a hosszabb időtartamú oktatási projekteket. Részletesen elemzi a „kisebb eszközöket”, amelyekkel gyors sikert lehet elérni; ilyen az azonnali üzenetküldés, a kivágások (clippings), a Twitter, a gondolattérkép (mindmapping) és a dokumentummegosztás.

Szerző: Megan Poore, fordító: Bozai Ágota

Ifjúság és média

Bárhogy használják a fiatalok a médiát, vagy jelennek meg a fiatalok a médiában, mindenképpen érdemes ezt a témát tanulmányoznunk, mivel megmutatják, hogy a média hogyan strukturálja azon ismereteinket, melyeken keresztül jelentést tulajdonítunk a világnak. Ma az ifjúság már önálló identitásként létezik, és korántsem azonos a fiatalsággal; az ifjúság egy szerep, amelyet sokan eljátszanak a média segítségével.

Szerző: Andy Ruddock, fordító: Guld Ádám

A MÉDIÁRÓL – neked

Médiaismeret-terjesztő füzetsorozat 6–16 évesek számára

A kiadvány célja, hogy tudást, támpontokat adjon a gyerekeknek a médiaismeret olyan területein, amelyekkel a tankönyvekben kevésbé találkoznak, de amelyek segítik életminőségük javítását, mentális egészségük megőrzését (pl. fogyasztás, internetes zaklatás, egészséges testkép). A három korosztályra szabott kötetek – 6-9 éveseknek, 10-12 éveseknek, 13-16 éveseknek - a témák több szempontból való körbejárásával, egyes összefüggések „közös” feltárásával fejleszthetők a gyerekek médiatudatossága, empátiája és kritikai attitűdje, korszerű, játékos és változatos formáján keresztül pedig kedvet csinálnak a tartalmak továbbgondolásához és a mindennapi életben való alkalmazásához. A munkafüzetek odaforduló, támogató hangneme önreflexióra bátorít, médiafogyasztási szokásaikon keresztül igényességet és felelősséget ébreszt a gyerekekben saját életük iránt, mintákat ad magaviseletükhöz  társaik, családtagjaik körében.

FEJEZETEK

1. Fogyasztás – elsősorban médiafogyasztás
2. Reklám – főként a hatásmechanizmusa
3. Egészséges testkép – a médiában ábrázolt test vonatkozásában
4. Biztonságos internet – hangsúlyozva a felnőtt segítők szerepeit
5. Online személyiség – tudatosítva a valós és az online lét lehetőségeit, illetve a kettő fegyelmezett összehangolásában rejlő értékeket
6. Szexting – a tévhiteket eloszlatva, csökkentve a vele járó szégyent és bűntudatot, megoldási stratégiákat kínálva (csak a nagyoknak:)
7. Internetes zaklatás (cyberbullying) – szerepenként (a zaklató, az áldozat és a szemlélő szempontjából is) magyarázatot, segítséget nyújtva
 

Forrás: a könyvborítókon található összefoglalók