Fejlődés, az örömteliség és az éberség irányába
A komplex rendszerek, folyamatok átlátása és könnyebb kezelése érdekében érdemes felismernünk a kialakuló tendenciákat és mintázatokat. Az események önmagukban sokszor kis mértékű változást mutatnak, vagy sokszor nem is tűnnek jelentősnek, azonban ismerve mintázatukat, jellegüket, a mögöttük levő motivációs elemeket, könnyen össze tudjuk kötni a pontokat és kirajzolódik a kép, mely sokszor egy eddig még nem látott-, új kontextusba helyezi őket. Ekkor, sok esetben meglepetten tapasztaljuk, hogy a legkisebb esemény is, melyről eddig nem is gondoltuk volna, hogy fontos, tökéletesen illeszkedik egy nagyobb mérvű, fontossabbnak tekinthető tendenciába. A vezetők életét nagymértékben megkönnyíti a tendenciák felismerésének képessége, a tendencia és folyamat szintű éberség intelligencia (AQ).
Mielőtt nevén nevezzük a mintázatot, majd egy végső konklúziót levonunk, elsőként tekintsük át önmagukban
- az egyéni fejlődésnek,
- a szervezeti kultúrák fejlődésének,
- társadalmunk értékeinek, valamint
- a társadalom termelési módjainak
fejődési tendenciáit, mintázatait. Ezt követően már egyszerű dolgunk lesz közös elemeik felismerésében.
Egyéni értékrend– fejlődés, a felelősségteljes örömteliség és harmónia irányába
Az emberi fejlődés, a szervezetek, valamint a társadalmak mérésére és fejlesztésére nemzetközi szinten legelfogadottabb módszer a Siprál Dinamika. A módszer, az egymásra épülő fejlettségi szintek adott pillanatban megélt hangsúly-pontjait – azt, ami adott pillanatban a legfontosabb érték számunkra – az egyszerűség kedvéért színekkel jellemzi. A \'bézs\' szemlélettel rendelkezők számára a fiziológiai túlélés az elsődleges; arra kell figyelniük, hogy legyen ennivalójuk és tető a fejük fölött. Archaikus. Amint megszűnt ezen nem túl kellemes élethelyzet, a hosszú távú fajfenntartás érdekében az individumok (ős)közösségekbe, vagy nagy családokba rendeződnek. Kialakul, a \'lila\', családias, (ős)közösségi szint. Rituálék, mágia is jellemzi. A közösség számít az indivídum felett. Egy idő után azonban az indivídum ki kíván törni a családi / közösségi \'általánosságból\', a \'mindenki egyenlő\'-ből. Kialakul a \'piros\' harcos, \'pubertáns\', egocentrikus szint. A \'piros\' fázisukat élők kitörnek a lilából és megmutatják erejüket, kvalitásaikat. Esetenként elnyomói aktivitásba fognak, \'kizsákmányoló királyok\' vagy maffia vezérek lesznek, vagy pozitív módon kifejtve aktivitásukat, az individuális erejüket megmutató élsportolók, sztárok, hősök lesznek belőlük. Az indivídum azonban egy idő után megérti, hogy az egocentrikus önösség hosszú távon nem fenntartható, túl sok energiába kerül és esetenként \'túl sok port kavar\'. Az egyén létrehoz egy rendszert, vagy beáll egy rendszerbe, szociális, vallási, vagy politikai szinten, egy \'magasabb ügyet\' szolgálni. Megjelenik a \'kék\' törvénykövető, igazságkereső szint az ember életében. Nem túl jó esetben totalitárius látásmódot mutat, mint az önmagukat az egyedüli igazság birtokosának gondoló vallási vagy politikai struktúrák, jó esetben pedig egy svájci órához hasonlatos pontossággal működő megbízható rendszerként nyilvánul meg. Az emberek egy idő után azonban több önállóságra, felelősségre vágynak ahhoz, hogy életüket itt és most jobbá tegyék. Tanulnak, a tudomány felé fordulnak, vagy egy új technológiát kívánnak elindítani a piacon, vállalkozni kezdenek. Kialakul a \'narancs\' szint. A \'modernitás\' és a pénzügyi növekedés paradigmája jellemzi. Egy idő után azonban a kollektív fenntarthatóság válik fontossá, a \'minden lény érdeke\', mivel a túlságosan önérdekű és szakadatlan erőfeszítés belső kiégéshez és a környezet felőrléséhez vezet. A környezeti erőforrások átgondolt használata jellemzővé válik úgy egyéni mint szervezeti szinten. A \'zöld\', bio, zöld-közösségi szintű gondolkodás periodikus pihenőket is alkalmaz. Szorgalmazza az egészségesebb étkezést, figyel környezete megóvására, megerősíti testét fizikai edzésekkel, valamint megedzi elméjét mentális gyakorlatok alkalmazásával.
Nagy lépcső következik a zöld után. Az egyén visszanyeri individualitását anélkül, hogy elvesztené kapcsolatát a közösséggel. Minden előző szint motivációs erőit átlátja és elfogadja azokat. A \'sárga\' szintű gondolkodó \'olyan nyelven beszél\', mint amilyen látásmóddal tárgyalópartnere rendelkezik. A rendszergondolkodás többrétű, új technológiai / módszertani megoldásokat és stratégiákat szül, mely a közösség egészét, annak jólétét, örömteli funkcionalitását szolgálják. Integrált folyamatok és széles látókör jellemzi. Egy idő után azonban felismeri, hogy végső soron nem a folyamatok, hanem az azok mögötti harmonikus, örömteli látásmód számít. A \'türkiz\' univerzális, holisztikus, kiegyensúlyozott. Érzése szerint az új technológiai vagy rendszer-megoldások nem elegendőek, a világnak \'jobban, harmonikusabban kell csinálni a dolgokat\'. Ez nem egy folyamat szintű-, hanem egy annál mélyebb közösségi megközelítés. Holisztikus harmónia. A jobb és a bal agyféltek, a szív és az agy egyidejű használata, intuitív, empatikus. Az emberek, a világ harmóniája az első.
Ezen gondolkodási szintek párhuzamba állíthatóak az egyén szervezeten belüli megnyilvánulásában is. Minél magasabb fókuszú értékrenddel rendelkezik, annál nagyobb megelégedettséget, elkötelezettséget, lojalitást, aktív részvételt, örömteliséget és hatékonyságot mutat munkája során.
Szervezeti kultúrák– fejlődés, az örömteli tudatosság irányába
Családunk, otthonunk és tágabb környezetünk által kialakított értékrendünkkel érkezünk meg egy szervezethez. Az ott levő emberek átlagos értékrendje nagy mértékben meghatározza a vállalati kultúrát. Az adott szervezeti rendszer rendelkezik bizonyos fokú komplexitással a folyamatait és a benne rejlő kapcsolatok számát tekintve, valamint bizonyos jellegű fizikai munkaköri jelemzőkkel, feltételekkel bír. Mindezen körülmények, valamint munkaköri feladataink tiszta kommunikációja és javadalmazásunk szintje függvényében kialakul munkahelyünkkel kapcsolatos megelégedettségünk szintje (munkaköri elégedettség, angolul job satisfaction). Az elégetettség paraszimpatikus nyugalma azonban nem mindig elegendő a munkahely elvárásainak kielégítésére. Amennyiben vezetőnk meggyőzően képviseli a céget, és azt teszi amit mond, kialakul irányába bizalmunk, elkötelezettségünk (employee engagement), lojalitásunk. Amennyiben elmagyarázza számunkra, hogy látásmódja szerint cégünk miért tesz jót a vásárlóival, ügyfeleivel és legszélesebb körben az emberekkel, lelkesedését átvesszük, inspirációját magunkévá tesszük, követni tudjuk. Kialakul aktív részvételünk. Az aktivitás eredményt hoz, azonban \'nem lehet a húrt túlfeszíteni, mert elpattanhat\'. Érdemes edzeni testünket, hogy jobban bírjuk a mindennapi gyűrődést, valamint az ezt kiegészítő egészséges táplálkozás segít jobb fizikumban tartani bennünket. Mentális és pszichológiai szempontból érdemes megfelelő mennyiségű szabadságot, pihenést beiktatni aktivitásunkba, elegendőt aludni, valamit tréningelni mentális gyakorlatokkal elménket, hogy rugalmasak maradjunk bármely helyzetben. Ezen egészséges fenntarthatósági elemek nagy mértékben emelik jólétünket és életminőségünket.
Amennyiben életünket hatékonyabbá és egyszerűbbé kívánjuk tenni, elegendő csupán két fontos dolgot szem előtt tartanunk munkánk során. Éberek vagyunk-e annak tekintetében ami történik, rendelkezünk-e és megosztjuk-e a lehető legtöbb információt azzal kapcsolatosan amivel foglalkozunk, valamint, hogy az adott tevékenységünk a lehető legtöbb örömöt hoz-e a lehető leghosszabb távon a lehető legtöbb ember életébe? Az örömteliség éséberség intelligencia (AQ) szem előtt tartása bőven elégséges életünkben ahhoz, hogy munkahelyünkön és magánéletükben a legjobb döntéseket hozzuk.
A szervezeti kultúrát azonban nagy mértékben meghatározza, hogy milyen kultúrkörben található a szervezet; milyen értékrendű társadalomban jelenik meg.
A társadalom értékei– fejlődés, az örömteliség és éberség irányába
A humanizmusgondolkodásának gyökereit a görög és a római antik kultúráknak köszönhetjük. A középkori \'teocentrikus\' világszemléletet – melyben az emberi kvalitásokat jelentősség nélkülinek tartották – az \'antropocentrikus\' szemlélet váltotta fel azáltal, hogy a társadalom fókuszát egy olyan emberközpontú nézőpontba helyezte át, melyben a pozitív emberi kvalitások elismerésre lelnek. A humanista gondolkodásra alapozva megjelent a racionalizmus. A racionalista gondolkodó a világról alkotott meglátásait logikusan magyarázható konklúziókra építi. A döntéshozás logikus következtetéseken alapszik. A racionalitás lehetővé teszi, hogy bizonyos eszmékről bebizonyosodjon, hogy nem helytállóak, akkor is ha azok vallási írásokon nyugszanak és az emberek elhiszik azok helytállóságát.
A szekularitás, a logikus érvelések kibontakoztatása során alakult ki. A szekularitás azt jelenti, hogy a társadalmi és vallási szervek, törvény szerinti szétválasztásra kerülnek. Amennyiben a vallás politikai hatalommal bírna, a tudományt nem támogatná. Ekkor, amennyiben a tudomány bebizonyítja, hogy egy bizonyos vallási dogma nem logikus, a vallási vezetők elveszítenék a jogukat a kormányzásra és törvényhozásra. Csak a vallás és a világi erők szétválasztása garantálja, hogy a tudomány szabadon szolgálja a társadalom fejlődését.
A modern jogállamiságfilozófiáját és kialakulásának forrását a Felvilágosodás korában, a Nagy Francia Forradalmat követően leljük. A világi törvények alapján történő társadalmi berendezkedést jelenti, a “szabad állam” szinonimájával illethető. A jogállamiság a hatalmi ágak szétválasztását jelenti – jogalkotó, közigazgatás, igazságszolgáltatás –, valamint azt, hogy az embereket bevonja – biztonsági mechanizmusként – annak ellenőrzésébe, hogy e három hatalmi ág ne élhessen vissza saját erejével. Egy független bizottság ügyeli fel a harmonikus működést.
A racionalitás, szekularitás és jogállamiság hármasa létrehozta a rendszer szabályozott alapjait ahhoz, hogy az a következő lépcsőben, a demokráciában, kreatívvá, a legjobb gondolkodásmódot kompetitív módon kiszűrővé váljon.A demokráciaaz a politikai rendszer, amelyben a kormányzási jog az állampolgárok véleményén alapul és a kormánynak a választók felé kell elszámolnia cselekedeteivel. A képviselőket periódusokra választjuk újra, szabad választások során. \'Újítása\' az élet közös formálása, a \'közös alkotás\'. Rendelkezik egy demokratikus Alkotmánnyal. A véleménykülönbségek érvényrejuttatása érdekében magába foglalja az ellenzék intézményét.
Az emberi jogoknak mindenkire érvényesnek kell lenniük a demokratikus országokban, mivel ezek, a racionalitásban és a szekuláris jogállamiságban hisznek. A cél, hogy pozitív motivációval az embereket nagyobb emberséghez és pozitívabb látásmódhoz vezesse – logikus döntések függvényében. Pontosabb kifejezés rájuk ezért a \'humanista jogok\'. A vallásszabadság, szólásszabadság, a nemek közötti egyenlőség rendkívül fontos értékeink.
Mindezen lépcsőfokokat Európai értékeknek is nevezzük, mivel e földrészen alakultak ki, erre jellemzőek leginkább. Szabadságharcok és jelentős küzdelmek során jutottunk idáig az évszázadok során, ezért nagy értékkel bírnak számunkra. A más kultúrákból érkezőknek - amennyiben új lakhelyüknek a mi országunkat szeretnék választani - el fogadniuk értékeinket, nem dolgozhatnak ellene. Európán belüli lakhelyváltoztatások során ezzel minden rendben szokott lenni.
Érdemes eszünkben tartanunk azt a brit felmérést, mely szerint a választók 80 százaléka azt várja kormányától, hogy inkább boldogabbá tegye őket, mint tehetősebbé. A GDP (Gross Domestic Product) központúság csak a GNH (Gross National Happiness) látásmódjának implementálásával kiegészítve tartaható fenn. Amennyiben a humanista gondolkodás, racionalizmus, szekularitás, demokrácia és a jóléti elemek mint az emberi jogok egymásra épülnek, ezen alapra építhető az örömteliés ébertársadalom, mely az örömteli látásmódot és az éberség intelligenciát (awareness intelligence, AQ) helyezi figyelme középpontjába.
A társadalom termelési fókusza– fejlődés, az örömteliség és éberség irányába
A társadalmak – termelési szempontból – sokszor hasonlóképp működnek, mint a nagyvállalatok, egy nagyobb, kiterjedtebb plénumon. A vállalati vezetési stílusok és a kormányzati vezetés aspektusai több esetben egyeznek. Azonos termelő szervezetek csoportja, egy termelési ágazatot / termelési stílust alakít ki, mely akkor veszi át a vezető szerepet, amennyiben korához képest hatékonyabb technológiával és nagyobb tudással rendelkezik. A termelés kulcstényezője az évszázadok során ezen mód folyamatosan változott.
Minden társadalom a földművelő és állattartó Mezőgazdasági társadalmimodellre alapul.
Az brit Ipari Forradalom élenjáró inspirációját követően, a gépek és a tőke megjelenésével a termelés jellegének fókuszát az iparosodás vette át. A Mezőgazdasági társadalom alapjára építve, az embereket mint egy gépezetben cserélhető fogaskerekekként kezelve, megjelent az Indusztriális társadalom. A tőkével rendelkezők megmutatták erejüket, és gyártulajdonossá váltak. Elindult a technológiai és pénzügyi verseny.
A számítógépek megjelenésével és a szoftverek majd az internet alkalmazásával a világ egy nagy faluvá vált, az addig nem látható piacok és termelési módok átláthatóvá váltak. Az számított, hogy milyen gyorsan és mennyi információ volt elérhető. Kifejlődött az Információs társadalom. Kialakultak az információs rendszerek, azonos sablonokon alapulva.
Mivel a széleskörben elérhető termékinformáció megnövelte a versenyt, egyre nagyobb szerepe lett annak, hogy a törzsvásárlói kör kialakítása érdekében a termék jó minőségű legyen. Megjelent az Indusztriális Minőség Mozgalom. Jó minőségű termék létrehozásához magas hatékonyságú folyamatokra van szükség. Nagy mértékben szolgálta e mozgalom javát ezért a lean és just-in-time termelési rendszerek kialakítása, a vállalati információs rendszerek (CIS) – mint pl. az SAP – megjelenése, melyet pl. a Six Sigma projektminőség növelő módszer követett.
Az adatok könnyű elérése jópár elképzelést elindít és számtalan ötletet generál. Kihívássá a lényeg kiszűrése vált, a kulcs eredményességi mutatók (KPI) bölcs megválasztása. A Tudás alapú társadalomban további előnnyel szolgált amennyiben az ügyfél személyes adatai elérhetőek az értékesítési folyamat során. A hatékony információ-kiszűrés nagyobb egyéni és szervezeti hatékonyságot eredményezett.
Jópár vezető rájött arra, hogy a folyamatos teljesítményorientáltság és a stresszhelyzet miatt egészséges fenntarthatósági elemeket kell életükbe iktatniuk, hogy azok egészségre gyakorolt nem-pozitív hatását feloldják és újra feltöltődjenek. Megjelent az időszakos hoszabb pihenés a \'sabatical\' és a vállalaton belüli edzőtermek alkalmazása. A vállalatok környezetvédelmi szempontból egyre nagyobb felelősséget vállalnak.
A munka és magánélet ritmusa kialakul, az egészségesen fenntartható Jóléti életvitel társadalmaegyre inkább kibontakozik.
A humanizmusból inspirálódva, felismerve, hogy végső soron a folyamatokat emberek találták ki és az emberek javát kell szolgálniuk, kialakult a Emberi Minőség Mozgalom.
Az emberi kvalitások fejlesztése ismét kiemelte magát az embert a \'gépszerű szolga\' státuszból.
Mi a két legfontosabb tényezője az Emberi Minőség Mozgalomnak? Az örömteli látásmódés az éberség intelligencia (awareness intelligence, AQ). Ez utóbbi szükséges ahhoz, hogy felismerjük az emberek és a világ tendenciái mögött meghúzódó rejett motivációs elemeket, az örömteli látásmód pedig segít a világot rugalmasan, könnyedén és ezzel egyidejűleg – mint számos nemzetközi felmérés is bizonyítja – nagyon sikeresen, jelentősen megemelkedett bevétel és profitabilitási mutatók mellett kezelni.
Kezd már kirajzolódni számunkra a fenntebbi négy önálló ág egyazon mintázata?
Összefoglalva:
Az ember, a munkahely, a táradalmak szerkezeti és termelési módjának fejlődése-, mondhatjuk, hogy a világunk, ugyanezen mintázattal rendelkezik: az örömteli látásmód és az éberség intelligencia felé tart.
