Rekordokat dönt idén a bárányhimlő
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az elmúlt években a Magyarországon regisztrált bárányhimlős (varicellás) esetek száma éves szinten 30-35 ezer körül alakult. Ráadásul a szakirodalmi adatok szerint a bejelentett bárányhimlős esetekhez képest a tényleges megbetegedések száma jóval magasabb: egy évben akár egy teljes születési kohorszt, azaz 80-90 ezer embert is érinthet. Az Országos Epidemiológiai Központnak (OEK) 2015. október közepéig34.475 varicellás megbetegedést jelentettek, ami nemcsak35%-kal több, mint a 2014 első 10 hónapjában bejelentett 25.761 eset, de az elmúlt öt év 31.223-as átlagával összevetve is rendkívül magas.
„A házi gyermekorvosi napi gyakorlat is egyértelműen azt mutatta, hogy megnőtt a bárányhimlősök száma: átmenetileg egész óvodai csoportok betegedtek meg. Bár a saját praxisomban kórházi eset nem fordult elő, a fertőzések lefolyása sokszor erősebb volt a szokásosnál” – foglalta össze tapasztalatait dr. Póta György, a Házi Gyermekorvosok Egyesületének elnöke.
A szakember hozzátette: a bárányhimlő-betegség lezajlása után egyértelműen megfigyelhető az immunstátus átmeneti legyengülése, emiatt más vírusjárványok – pl. az influenza – is súlyosabbak, szövődményesebbek ezekben az időszakokban.
Az OEK adataiból kiderül: idén a varicellás megbetegedések száma márciusban tetőzött, amikor 7248 bárányhimlős esetről érkezett jelentés, de a betegség szempontjából szezonkezdetnek számító 2015. november és 2016. január között várhatóan ismét hétről hétre növekszik majd a megbetegedések száma. Ezt támasztja alá, hogy ez év 41. hetében a bejelentett esetek száma harmadával emelkedett az előző hetihez képest.
Báránybőrbe bújt farkas
A bárányhimlő a leggyakoribb bejelentett hazai fertőző betegség, amely az esetek többségében enyhe lefolyású, de a háziorvoshoz forduló betegek mintegy 2-6%-ánál különböző szövődményeket – bakteriális fertőzést, agyvelőgyulladást, tüdőgyulladást, neurológiai elváltozásokat – okozhat, sőt – igaz, ritkán – akár halálos kimenetelű is lehet. A regisztrált bárányhimlős esetek száma Magyarországon évente 30-35 ezer körüli; a szövődményes megbetegedések közül 300-400 végződik kórházi kezeléssel.
A magas lázzal és viszkető kiütésekkel járó, akár 2-3 hétig elhúzódó betegségen a gyermekek 90 százaléka általában még óvodás korában átesik: a megbetegedések kétharmada a 6 éven aluliakat érinti, de megjelenése a3–5 évesek között a leggyakoribb.
Legismertebb szövődménye a hólyagos bőr felülfertőződése a test különböző részein, ez pedig még az enyhe lefolyású betegségnél is gyakran életre szóló hegeket hagyhat.
A kórházi ápolásra szoruló betegek közül a legsúlyosabbak gyakran az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályára kerülnek.
„A betegség akár szívizom-, máj- vagy ízületi gyulladást, csontvelőgyulladást és vérmérgezést is okozhat, az egyik leggyakoribb idegrendszeri komplikáció pedig a kisagyat érintő jóindulatú gyulladás, mely mozgáskoordinációs zavarral járhat– hangsúlyozta Dr. Ujhelyi Enikő, az Egyesített Szent István Szent László Kórház Gyermekintenzív Osztályának osztályvezető főorvosa. –Ritkább, de veszélyesebb szövődmény az agyvelőgyulladás, ami fejfájást, hányást, bizonytalan járást, zavartságot és görcsöket okoz, sőt késői idegrendszeri maradványtünetei is lehetnek.”
Hozzátette:a bárányhimlő nem csak immunhiányos gyermekekre veszélyes; a teljesen egészséges gyermekeknél is felléphet szövődmény, ezért érdemes a megelőzést választani. Különösen igaz ez a többgyermekes családokra, ahol a második, illetve a harmadik családtag bárányhimlő-fertőzése rendszerint jóval több kiütéssel jár, súlyosabb lefolyású és hosszabb ideig tart.
A Házi Gyermekorvosok Egyesületének ajánlása szerint lehetőleg egyéves kor után, de közösségbe kerülés előtt mindenképpen ajánlott beoltatni a gyermekeket, hiszen bölcsődébe vagy óvodába kerülve szinte mindegyik gyermek, aki nem kapta meg az oltást, elkapja a betegséget, ez pedig gyorsan járványok kialakulásához vezethet.
„Évek óta azt tapasztaljuk, hogy azokban a praxisokban, ahol magas a bárányhimlő elleni átoltottság, folyamatosan csökken a megbetegedések száma” – emlékeztetett dr. Póta György.
A két adagból álló oltás már 9 hónapos kortól elérhető, de az OEK ajánlása szerint– minimum 4 hét különbséggel – a gyermek 16-18 hónapos korában a legideálisabb beadatni.
Fontos megjegyezni, hogy a bárányhimlő nem csak gyermekbetegség. Akik gyermekkorukban nem estek át rajta, azok felnőttkorukban – a magyar felnőtt lakosság 10%-a – fogékonyak maradnak a betegségre.
A felnőttkorban, esetleg várandósan elkapott bárányhimlő-fertőzés rendszerint súlyosabb lefolyású, és több kockázattal jár.A felnőtteknek számolniuk kell a varicellavírus okozta ideg- és bőrgyulladással, az övsömörrel is, amelyet a korábbi bárányhimlő-fertőzéskor az idegdúcokban megmaradt vírusok reaktivációja, „felébredése” okoz.
Megelőzés itthon és külföldön
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) hivatalos adatai szerint a világon évente 4,2 millió szövődményes bárányhimlő-fertőzésből 4200 eset a beteg halálával végződik, ezért a WHO vakcinációs ajánlásában a bárányhimlő elleni védőoltás is szerepel.
Az EU-ban Németországban, Ausztriában, Cipruson, Luxemburgban, Lettországban, Görögországban, illetve Olaszország és Spanyolország számos régiójában már a nemzeti oltási program, azaz a kötelező oltási sor része a varicellavakcina.
Az Egyesült Államokban 1996-ban vezették be a bárányhimlő elleni védőoltást az oltási programba kezdetben egy, majd – az oltott populációban változatlanul jelentkező kisebb járványok miatt – a jelenleg is ajánlott, 2 adagos oltási renddel. Az USA 49 államában az általános iskolai felvétel alapkövetelménye, hogy a gyermek két adag bárányhimlő elleni oltást kapjon. A szigorú intézkedések eredménye, hogy az érintett korosztálybangyorsan 80%-ot ért el a bárányhimlő elleni átoltottság aránya az Egyesült Államokban, ami a bárányhimlő miatti kórházi kezelések több mint 90%-os csökkenését eredményezte.
Bár Magyarországon is szó van arról, hogy a vakcinát a nemzeti oltási rendbe emelik, a bárányhimlő elleni térítésmentes védekezés egyelőre csak az önkormányzati finanszírozású programok segítségével elérhető.
A megyei jogú városok közül elsőként idén októberben Hódmezővásárhely képviselő-testülete döntött egy átfogó védőoltási program elindításáról: az önkormányzat ingyenessé teszi a bárányhimlő elleni vakcinát a településen élő 9 hónap és 6 év közötti gyermekek számára.
„Ezzel megelőzhetők a bárányhimlő súlyos szövődményei, és elkerülhető, hogy egy-egy járvány miatt kiürüljenek a gyermekintézmények” – fogalmazta meg a program célját dr. Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere, aki maga is 30 évig praktizált kórházi, illetve körzeti gyermekorvosként.
Az ingyenes bárányhimlő elleni védőoltási program elindításáról szóló képviselői indítványát a hódmezővásárhelyi közgyűlés egyhangúan fogadta el.
Hódmezővásárhelyen és – a kezdeményezéshez csatlakozó két szomszédos településen – Székkutason és Mártélyon november elejétől mintegy 2800 kisgyermek kaphatja meg a két adagból álló védőoltást, amelynek költségét teljes egészében a helyi önkormányzatok állják.
