Tóték bemutató a kecskeméti Kamarában
A darab sokak által jól ismert, ezért nehéz fába vágta a fejszéjét a rendező, Rusznyák Gábor. Sok kitűnő szereposztásban találkozhatott már a közönség a legendás őrnaggyal és a Tót családdal. Szinte szállóigévé vált a kérdés is: „Ha már ilyen szépen együtt vagyunk, ne dobozoljunk?\"
A színészeknek sem volt könnyű dolguk a nagy elődök árnyékában. Sokan emlékszünk Fábri Zoltán Isten hozta, őrnagy úr! című, 1969-es filmjére, melyben ilyen szereplőket láthattunk, mint Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Fónay Márta és Venczel Vera. Rádiójáték is készült belőle, és számtalan sikeres színházi előadás született az 1967-ben drámává átdolgozott kisregényből a csaknem 50 év alatt. Örkény e művéért 1969-ben Párizsban elnyerte a Fekete Humor Nagydíját.
Vajon mit mond nekünk ez a II. világháború idején játszódó történet? 1942 nyarán egy észak-magyarországi kis idilli faluban, Mátraszentannán játszódik. A Tót család feje, Lajos, a község tűzoltóparancsnoka nagy köztiszteletnek örvend. Felesége, Mariska és lánya, Ágika valósággal istenítik őt. Tóték fia, Gyula az orosz fronton szolgál. Mivel a háború elején a község postását behívták, egy félkegyelmű, torz alakot tettek a helyébe. Aszerint közvetíti a postát, hogy az illető megérdemli-e a jó vagy a rossz hírt. Mindezt a szimmetria-érzéke súgja neki. Egy nap levél érkezik Tótéknak, melyben a fiuk azt írja a frontról, hogy parancsnokát, Varró őrnagyot sikerült rávennie, hogy megromlott idegállapota miatt kéthetes betegszabadságra hozzájuk jöjjön.
Katona, aki nagyon rossz állapotban érkezik meg a frontról: teljesen kimerült, rémképek gyötrik, nem tud megnyugodni. A viselkedése rapszodikus: egyik pillanatban gyermeki örömmel csodálkozik rá a csendre és a tiszta levegőre, a másik pillanatban dühkitörést kap ártalmatlan dolgoktól. Tettei összefüggenek azzal a pokollal, ahonnan néhány napra kiszakadt, s ahova tudja, hogy vissza kell térnie.
Az őrnagy megformálója Kőszegi Ákos. A színész azt nyilatkozta, hogy eddig tudatosan kerülte ezt a szerepet, bár sokan biztatták, hogy épp neki találták ki. Amikor aztán Cseke Péter igazgató felkérte a szerepre, nem mondott nemet, inkább megbirkózott a feladattal. Nagyszerű figurát alkotott a színpadon. A háború hiteles, de szánalomra méltó, nevetséges és egyben hátborzongató, zseniális őrültjét.
A háború kegyetlen hatással volt mindenkire, az egész falu lakosságára. Kiforgatta sarkából az egész világot, mindenkiből a rosszat hozta ki. A kicsinyes ügyek felnagyítódtak, így váltak komikussá. A minden áron való megfelelés megalázta az embereket, kivetkőztek önmagukból. Amikor erre rádöbbentek, akkor a komédia tragédiába torkollt. A Tót család önként vállalta a megaláztatásokat, hogy fiuknak jobb bánásmódot biztosítsanak az őrnagy közelében. Önfeláldozásuk saját énjük feladásához vezetett, miközben a néző tudta, hogy mindez hiábavaló. S ez a rálátás már maga tragédiát sejtet.
A leginkább eldeformálódott személyiség a faluban a postás, Gyuri atyus. Saját tetszése és jókedve szerint kézbesíti vagy tépi össze a rábízott leveleket. Akiket kedvel, azoknak nem adja át a rossz hírt, így Tótéknak sem. Nem akarja, hogy bánkódjanak. Pedig ha tudták volna azt a hírt már az őrnagy érkezésekor!...
Szereposztás:
Őrnagy, akit a háború megnyomorított: Kőszegi Ákos
Tót Lajos, a falu köztiszteletnek örvendő tagja, tűzoltóparancsnok: Kocsis Pál
Tótné Mariska, a férjére felnéző, a gyermekeit féltő anya: Csapó Virág
Ágika, 17 éves naiv, fiatal lány, apjára felnéző gyermek, és szinte szerelmes az őrnagyba: Tolnai Hella
A falu félkegyelmű postása: Fazakas Géza
Tomaji plébános, a falu papja: Kiss Jenő
Gizi Gézáné, a falu rossz hírű asszonya: Decsi Edit
A lajt tulajdonosa: Hegedűs Zoltán
Cipriani professzor, ideggyógyász, a falu jómódú, híres professzora: Körtvélyessy Zsolt
A rendező: Rusznyák Gábor
Díszlet- és jelmeztervező: Debreczeni Borbála
Súgó: Patyi Szilvia
Ügyelő: Horváth Ferenc
Rendezőasszisztens: Sirkó Anna
Összességében egy rendkívül mély mondanivalójú, alaposan kidolgozott, kimagasló színészi munkával megjelenített darabot láthatott a közönség a bemutatón. Mindenkinek jó szívvel ajánljuk a darab megtekintését az új kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban.
