Aki tudna, menekülne innen – Fürdő? Vécé sincs, víz is csak a falban

Országosan több mint félmillióan, a megyében több tízezren élnek rendkívül rossz lakhatási körülmények, beázó tető, vizes-penészes falak között – derült ki a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről készült felméréséből. A kutatás megállapította, különösen a szegény családokban felnövő gyerekek veszélyeztetettek.

Somogyban különösen aggasztó a helyzet, hiszen a megye lakóépületeinek tizede vályogból-sárból épült, s több mint harmincezren élnek ilyen ingatlanban, a 120 ezer somogyi házból 3200 félkomfortos, 7500 komfort nélküli, ezekben lakik több mint 25 ezer megyebeli. Az összes somogyi lakás vagy ház három százalékában nincs vezetékes víz, nyolcban meleg víz, 7,5-ben vízöblítéses vécé s 0,4-ben villany. Az épületek tizedében nincs fürdőszoba, s közel félszázban még konyha sincsen.

– Onnan hordjuk – int az útszéli közkút felé a húszon inneni anyuka, kezében a kéthónapos Milánnal. A három szobás házban heten laknak, az öt gyerekből hárman iskolában-óvodában vannak. Értelemszerűen vécé sincs a házban, ha valakire rátör a szükség, a legzordabb télben is kénytelen a ház mögötti budiba baktatni.
Persze a Kaposmérőhöz tartozó Baglaspusztán a többség hozzászokott már ehhez, hiszen a nagyjából két tucat házból négyben van fürdőszoba, s úgy tízben vezetékes víz. Vagyis a cirka 150 helybéli többsége számára természetes, hogy naponta többször kell fordulniuk a vödrökkel, kannákkal az utcai csaphoz.

$\"Aki$ Aki tudna, menekülne innen...

– A házban csak a falban van víz – jegyzi meg ironikusan Horváth Józsefné. – Nemrég megbontotta a szél a tetőt, s persze az eső mindent leáztatott. Az asszony lányával él a negyedében tégla-, háromnegyedében vályogházban, melybe belépve azonnal megcsap a nyirkos levegő. A fal nagy része vizes, pereg le a festés és a vakolat, s már az ajtót is csak a jószerencse tartja a helyén. Az egyik szoba konyhaként is funkcionál, a düledező sparhelt mellett franciaágy, a földön egy dobozban jut csak hely a kenyérnek. A másik szoba afféle gardrób, igaz, a szekrényekben nem jut hely mindennek, így zsákokban állnak a ruhák. Viszont egyelőre még meleg van.

– Néha lopva kimegyünk az erdőre, s hozunk valami hulladékfát – ismeri el Horváth Józsefné –, s az önkormányzat is szokott adni.
A fagyűjtés nem csak neki elfoglaltság, szinte minden családból járnak a letört ágakért-gallyakért, hogy lehetőség szerint befűtsenek a gyerekeknek.
– Aki tudna, menekülne innen – így az egyik ház előtt üldögélő harmincasforma férfi. – De aki idekerült, kevés esélye van, hogy normálisabb helyre kerüljön. Szívesen laknék én is fürdőszobás-vécés házban, de esélyem sincs, hogy elköltözzek, vagy legalább hozzáépítsek a mostanihoz.

A pénz ugyanis a mindennapi megélhetésre is alig elegendő, Pápai Mária például hatvanezer forintból próbál kijönni három gyerekével. A házban patyolat tisztaság, láthatóan megpróbálja kihozni belőle a maximumot, még a vizet is sikerült bevezetnie: az előszobában áll ki a csap a döngölt padlóból. A vécé viszont náluk is a ház mögött düledezik.
Átellenben Horváthné veje helyi szinten palotában lakik: a négygyerekes férfi feleségével háromszobás, konyhás, fürdős, vécés házat mondhat magáénak – a három összkomfortos baglasi egyikét. Ennek megfelelően óriási a kontraszt a szomszédokkal, hiszen mindkét vályogépület falán gigantikus repedés látható, lakói állítják, annyira nem veszélyes, mert belülről még tart a vakolat.
– Megszokták már a gyerekek, s talán nem is tudják, milyen lenne egy normális házban lakni – sóhajt fel egy fiatalasszony. – Persze jó lenne elköltözni valami normális helyre, mert a két nagyobbnak nincs baja, de a kicsi, bár nincs megfázva, már most is sokat köhög...

$\"Víz$ Víz a közkútról, a zsák a szekrény

Lesz lehetőség a felújításra

A Habitat for Humanity Magyarország 2014. évre vonatkozó, a magyar lakhatási körülményekről szóló jelentésben Kaposvár nevesítve nem volt, közölte kérdésünkre az önkormányzat. Kaposváron 1118 bérlakás van. A szociális bérlakások műszaki állapotát a Vagyonkezelő és Szolgáltató Zrt. folyamatosan figyelemmel kíséri, az épületekre vonatkozó hibaelhárítást, karbantartást elvégzi. A szociális bérlakások megfelelő műszaki állapotban vannak. Az önkormányzat 280 új lakást épített több mint tíz éve a Csillag utcában, a Berzsenyi utcában és a Kecelhegyi városrészben. Ezen kívül 30 fecskeházi lakás is épült. 2014-ben uniós forrásból 32 szociális bérlakást újítottunk fel, és a következő TOP forrásból is lesz lehetőség a szociális városrehabilitáció keretében lakások felújítására.

Nincs szociális bérlakásokat segítő program

A rendszerváltás után beindult folyamatok számolták fel az önkormányzati bérlakások nagy számát, és a politika azt a célkitűzést helyezte előtérbe, hogy saját tulajdonú lakásokban éljenek az emberek, ami elvben helyes, ha van az embernek megfelelő tulajdona, azonban a rendszerváltással milliók kerültek ki az anyagi biztonságot jelentő körből, mutatott rá Csepeli György szociológus. Napjainkig elhúzódó hatás, hogy a társadalom jó része nem tanult meg bánni sem a pénzzel, sem a tulajdonnal, nem alakult ki bennük az ehhez szükséges autonómia. Elmaradt a szociális bérlakásokat segítő program, ezért következett be a katasztrófa. Hiába a sok üres lakás, ha nincs fizetőképes kereslet. A lakók tetemes rezsitartozást halmoztak fel, ezért kényszerítik ki őket a semmibe, fogalmazott a neves szakember, aki az általános jelenséggé váló tömeges kilakoltatások problémáját a nagyvárosokban erőteljesebbnek látja, mint vidéken, így Somogyban is. Szerencsétlen lakáspolitikai akciók tetézték a bajt, tette hozzá, amikor ágrólszakadt roma családokkal mindenféle jogi trükköket alkalmazva szociálpolitikai támogatást vetettek fel, és számukra idegen, például lakótelepi környezetbe kényszerítették őket, ahol később szintén a kilakoltatás várt rájuk.

Kövessen minket a Facebookon is!