Kecskemét jól szerepelt
Elkészült a Társadalmi megújulás operatív program tavalyi év összesítése, amiből kiderül, hogy tavaly a legsikeresebben pályázó város Pécs volt, de jól szerepelt Eger és Kecskemét is. A Társadalmi megújulás operatív program (TÁMOP) a növekedéshez és a foglalkoztatás bővítéséhez...
elsősorban a munkaerőpiac kínálati oldalára irányuló intézkedésekkel, az emberi erőforrások fejlesztésével kíván hozzájárulni. A pályázó mikro- és kisvállalatok munkavállalóik továbbképzésére pályázhattak. A képzések célja, hogy magasabb képzettséggel és versenyképes tudással rendelkezzenek az alkalmazottak. A munkavállalók képzésén illetve az alkalmazottak naprakész tudásának folyamatos fejlesztésén keresztül érhető el a TÁMOP által prioritásnak tekintett versenyképesség javulás.
A Kormány deklarált, hosszú távú célkitűzése, hogy Magyarország tudásalapú gazdasággá váljon, ennek függvényében külön érdekes elemezni a nyertes támogatások megoszlását. Abból kifolyólag, hogy a támogatások kvázi „normatív” alapon kerültek megítélésre, a kimutatások a pályázók lelkesedését és felkészültségét mutatják, minden külső beavatkozástól, befolyásoló tényezőtől mentesen.
Megyei Jogú Városok listája
A TÁMOP által támogatott fejlesztési terveket, a sikeres pályázatok számának jelentőségét és az ezekre fordítható, elnyert támogatások összértékét a megyei jogú városokra vonatkozó adatok alapján lehet a legszemléletesebb módon bemutatni, valamint elemezni. A Megyei Jogú Városok küzdelmében rendkívül meglepő eredmények születtek. A gazdasági erejükről és fejlődési potenciáljukról híres városok közül sokan nagyon gyengén szerepeltek, míg a közepes méretű városok KKV-i nem várt, kiemelkedő aktivitással pályáztak.
Nem meglepő módon Budapest mind a két listán (pályázatok száma és az elnyert támogatási összegek) toronymagasan vezet, annál meglepőbb viszont, hogy méretben a fővárost követő nagyvárosok csak a mezőny közepére illetve végére kerültek. Pécs aktivitása szembetűnően gyenge, az ország 5. legnagyobb városa csak a 17. a megyei jogú városok rangsorában, mindössze 3 nyertes pályázattal. A fejlesztési pólusok közül sem Debrecen sem Székesfehérvár nem szerepel az első 10 legsikeresebb pályázó között – pedig ha valahol akkor pont a pólus-városokban lesz szükség a jól képzett munkavállalókra.
Volt, ahol semmi sem sikerült
Döbbenetes és aránytalan – csak így jellemezhető, hogy a 23 megyei jogú város közül 3-ban (Érd, Salgótarján és Tatabánya) egyetlen nyertes pályázat sem valósul meg, így a rendelkezésre álló TÁMOP fejlesztési források ezen városok számára nem hívhatók le. Ennél egy fokkal – de elenyészően – többet sikerült elérnie Dunaújvárosnak, ahol az egyetlen elnyert pályázat megközelítőleg 10 millió forinttal segítheti a város fejlesztési terveit. Ez mind az érintett városok szükségleteit mind pedig gazdasági helyzetüket ismerve jelentős veszélyt rejt magában a versenyképességük csökkenése terén.
A második rangsor az elnyert támogatások értéke szerint rangsorolja a városokat. Ez alapján Kecskemét a 2. helyre kerül, míg Eger konzekvensen tartja dobogós helyét mindkét rangsorban. Míg a TOP 10-be Debrecen az elnyert összeg alapján bejut, Nyíregyházának ez már nem sikerült – pont fordított a helyzet, mint a nyertes projektek száma esetén, míg a többi 9 város mindkét listán az első 10-ben van.
Menedzsment Fórum
