Katona koszorúi - interjú
Képgaléria
Az április 16-án, Katona József halálának évfordulóján tartott megemlékezésen Székelyné Kőrösi Ilona, az íróról elnevezett emlékház főmuzeológusa beszélt a magyar irodalom nagy személyiségének munkásságáról. Ennek alkalmából kérdeztük az igazgató asszonyt a Bánk Bán szerzőjéről és az emlékház programjairól. ...
- Mit kell tudni a megemlékezés helyszínéről?
- Katona József a városházára visszatérve, a bejáratnál esett össze és itt halt meg 1830. április 16-án. A helyet természetesen számon tartották a kecskemétiek, de megjelölésére csak 1934-ben került sor. Mivel a Katona korabeli régi épület nem egy az egyben a mai Városháza helyén állt, a mérnöki hivatal segítségével, a régi és az új épület alaprajzainak egymásra vetítésével azonosították be a helyszínt. A drámaíró tragikus hirtelenséggel félbeszakadt életét és munkásságát kívánták szimbolizálni a kettéhasadt kővel, amelyet az első Hírös Hét keretében, 1934. július 21-én avattak fel.
- Katona József Kecskemét életében is fontos szerepet játszott tisztségviselőként.
- Valóban, hiszen jogi tanulmányokat végzett, és a pesti évek után hazatérve, szülővárosában 1820-tól alügyészi, 1826-tól pedig főügyészi állást töltött be. Ez az egyik legfontosabb tisztség volt a városi hivatalok között. Munkahelye a régi városháza volt. Szerteágazó feladatai – bíráskodás, úriszéki tárgyalások, az ügyészi hivatal napi munkái – mellett polgári perekben magánpraxis folytatását is engedélyezték számára.
- Beszédében elhangzott Karacs Teréz és Sántha György neve. Ők hogyan kapcsolódnak Katona Józsefhez?
- Karacs Teréz a 19. századi magyar nőnevelés kiemelkedő alakja, éppen 200 éve, 1808. április 18-án született. Édesanyja Takács Éva írónő, édesapja Karacs Ferenc rézmetsző és térképkészítő, aki Kecskeméthez kötődő munkákat is készített. Irodalmi szalonként is számon tartották pesti házukat, ahol Katona József is lakott az 1812/13-as tanévben. Karacs Teréz büszke volt családjának a drámaíróval való kapcsolatára, és több cikkében is megemlékezett róla. A házat (Szentkirályi utca 23.) 1930-ban emléktáblával jelölték meg. Ugyancsak az ő visszaemlékezéseiben olvashatjuk az általa hallott legendát, mely szerint Katona József korai halálát az okozta volna, hogy egy halálraítélt rokonai átkozva kísérték haza a hivatalból, és ez azonnal végzett vele. Valóban csak a legendák között szabad számon tartanunk a történetet, már csak azért is, mert az 1830. áprilisi úriszéki tárgyalásokon nem hoztak halálos ítéletet.
Sántha György kecskeméti költő Katona József tiszteletére és az emlékkő felavatására írta az Itt című verset, amely először az avatóünnepségen, 1934. július 21-én hangzott el a Városháza előtt, Lehotay Árpád (a Nemzeti Színház művésze) előadásában.
- Az ünnepséget a Katona József Emlékház szervezte. Milyen programjaik lesznek a közeljövőben?
- Az állandó kiállítás mellett május 24-ig látható egy válogatás Lakatos Vince fotóiból, melyek a Duna-Tisza közén készültek az 1930-as években. Két könyvbemutatóra kerül sor a XVI. Madách Szimpozium keretében, a következő hetekben pedig helyi szerzők munkáit mutatjuk be. Megszervezzük a július 31-i kecskeméti Petőfi emléknap programjait, és egy eddig egyedülálló rendezvénynek is helyet adunk július 28-án: az emlékház lesz az egyik helyszíne a Petrovicsok és Hrúzok találkozójának.
