MAZARS: átszámlázáskor is ráfázhat az áfára! - Ismerje meg és kerülje el a közvetített szolgáltatás áfakockázatait!
Közvetített szolgáltatásról akkor beszélünk, ha egy vállalkozás valamely szolgáltatás nyújtásakor a saját nevében, de más javára jár el. A hétköznapi szóhasználatban gyakran csak továbbszámlázásnak nevezettszolgáltatásközvetítés – megítélését és a kapcsolódó szabályokat is figyelembe véve – ugyanakkor messze túlmutat az egyszerű, technikai jellegű számlakibocsátási feladaton – hívja fel a vállalkozások figyelmét a MAZARS nemzetközi könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat mai jelentése.
A szolgáltatás közvetítőjét ilyen esetekben úgy kell tekinteni, mint aki a saját nevében a szolgáltatásnak egyidejűleg igénybe vevője és nyújtója is: szerződéses kapcsolatban áll ugyanis mind a szolgáltatás végső megrendelőjével, mind pedig a szolgáltatás eredeti nyújtójával. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás közvetítője két szerződést is köt a saját nevében.
„Éppen ennek mentén lehet elhatárolni a szolgáltatásközvetítőt azügynöki (közvetítői) szolgáltatás nyújtójától, hiszen a közvetített és a közvetítői (ügynöki) szolgáltatás nyújtója is más szolgáltatását árulja. A lényegi különbség kettejük között az, hogy az ügynök más nevében más javára jár el, a szolgáltatás közvetítője pedig a saját nevében más javára”– magyarázta Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
Hozzátette: az ügynök szerződéskötési célból értékesítési szándékkal hozza össze a feleket, majd az egyikükkel megkötött különmegállapodás alapján sikerdíjban (jutalékban) részesül. Ezzel szemben a közvetítőn maga az alapszolgáltatás is „keresztülfolyik”, amelyet felárral növelten vagy anélkül nyújt és számláz tovább a megrendelőjének.
Egyről a kettőre
A közvetített szolgáltatás esetében – bár fizikailag egy ügylet valósul meg – az áfa és a számvitel szempontjából két ügyletet kell dokumentálni, azaz két ügylet kapcsán kell az áfakezelés szempontjait is mérlegelni – húzza alá a MAZARS jelentése.
„A két ügylet tárgya ugyan teljesen azonos, és általában a számlázásuk is hasonlóan történik, mégis sok az olyan eset, amelyben a szolgáltatás közvetítőjénél az igénybe vett szolgáltatás áfakezelése más, mint az ugyanazon szolgáltatás nyújtásakor történő számlázásé” – mutatott rá a szakértő.
A szakértők szerint ilyen típushelyzet lehet, ha – például az alanyiadó-mentesség miatt – eltér az egyes szereplők adózói státusa, de nemzetközi ügyletek közvetítésekor más lehet a teljesítés helye is.
Ugyancsak változtat egy adott tranzakció adójogi megítélésén, ha azt – más főügylethez kapcsolódó járulékos jellege miatt – a fő ügylettel azonos adókezelés alá kell vonni. Ez ugyanis a teljesítési helyet, az adómértéket, illetve azt is érintheti, hogy a bejövő ügylet és a kiszámlázott ügylet az egyenes vagy a fordított adózás hatálya alá tartozik-e.
Szmicsek Sándor elmondta, hogy olyan eset is előfordulhat, amelyben a szolgáltatást más szolgáltatásokkal együtt továbbközvetítve komplex, új szolgáltatás keletkezik. „Ekkor persze már nem a klasszikus közvetített szolgáltatásról beszélünk” – tette hozzá.
A szakember szerint megtörténhet az is, hogy néhány egyedi teljesítés tartalmában közvetített szolgáltatás lesz ugyan, de a közvetítő aszolgáltatást nyújtóval eseti elszámolásban, míg a megrendelővel időszakos (pl. havi) elszámolásban állapodik meg.
Ez ismét azt eredményezi, hogy a bejövő és a kimenő számlán a teljesítési időpont eltérő lesz.
Nézzünk egy példát!
Egy magyar tanácsadó vállalat (Tanácsadó) egy hazai ingatlanhoz kapcsolódó ingatlanszakértői szolgáltatást számláz egy magyar közvetítőnek (Közvetítő), aki ez német megrendelője (Megrendelő) felé közvetíti.
Elsőként vizsgáljuk meg a Tanácsadó és a Közvetítő közötti ügyletet. Az ingatlanszakértői tevékenység adóköteles ügylet, nem tartozik a belföldi fordított adózás hatálya alá, mindkét szereplő magyarországi székhelyű. Ezek alapján a teljesítést követően a Tanácsadó 27%-os áfatartalommal állítja ki számláját a Közvetítő felé, a Tanácsadó befizeti az áfát, a Közvetítő pedig – az erre vonatkozó szabályok betartásával – levonásba helyezheti azt.
A második ügyletben a Közvetítő értékesíti az ingatlanszakértői tevékenységet a Megrendelőnek. Az ingatlanhoz kapcsolódó szolgáltatások, köztük az ingatlanszakértői szolgáltatás nyújtásakor a teljesítés helye az ingatlan helyszíne, azaz ebben az esetben Magyarország. A Közvetítőnek a 27%-os magyar áfa áthárításával kell számláját kibocsátania. A Közvetítő köteles lesz az adót bevallani és befizetni. A német Megrendelő a rá áthárított áfát különleges eljárásban igényelheti vissza. Jelen esetben tehát mindkét ügyletet a magyar áfa felszámításával számlázták.
Mi történne akkor, ha a közvetített szolgáltatás nem ingatlanhoz kapcsolódna? Ha a német Megrendelő piackutatást rendel a magyar Közvetítőtől, akinek a tényleges szolgáltatást egy magyar Tanácsadó nyújtja, akkor csak az első ügylet számlázásakor szükséges a magyar áfát felszámítani. Mivel a piackutatási tevékenységnél – ha a megrendelő uniós (közösségi) adóalany – a teljesítés helye a Megrendelő székhelye, emiatt a második ügylet, amelyikben a Közvetítő a szolgáltatást a Megrendelőnek kiszámlázza, kívül esik a magyar áfatörvény területi hatályán, azaz a Közvetítő nem fog magyar áfát feltüntetni a számláján.
„A fenti egyszerű példából is látható, hogy minden egyes szolgáltatásközvetítési esetet érdemes részletesen megvizsgálni: figyelembe kell venni akörülményeket, az ügylet tárgyát és a szereplők adójogi státusát, illetve ugyancsak fontos elkülönítve is elemezni a láncba kapcsolódó két ügyletet. Büntetést kockáztatnak azok a cégek, amelyek ezt elmulasztják, emiatt rosszul számlázzák és dokumentálják ezeket a tranzakciókat” – foglalta össze Szmicsek Sándor, a MAZARS adópartnere.
