Lakossági felhívás a panelszigetelések, épületfelújítások madár- és denevérbarát megvalósításáért!
A lakástulajdonosok, kivitelezők gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy a védett állatokat érintő épületmunkák természetvédelmi hatósági engedélyeztetést is igényelnek! A megyei kormányhivatalok a fészkek eltávolítását, a fészeküregek betömését, a denevérkolóniák áttelepítését tavasszal csak a szaporodási időszak kezdetéig engedélyezheti: a fecskefészkek eltávolítását március 31-ig, a denevérek eltávolítását a lakóüregekből április 1-31. (ősszel pedig augusztus 15-október 31.) között. Ezért nélkülözhetetlen, hogy az érintettek még időben, idén első körben legkésőbb január-februárban benyújtsák az engedélyeztetési kérelmet. Ennek elmulasztása esetén a munkálatok a lakott fészkeket, fészek- és lakóüregeket törvénysértő és embertelen módon, állatkínzást is megvalósítva, akár állatok tömegeivel együtt semmisítik meg!
A hazai fecskeállomány az élőhelyek leromlása, a klímaváltozás és a társadalmi tolerancia csökkenése miatt már így is riasztó mértékben megfogyatkozott, felére (!) csökkent az elmúlt másfél évtizedben. Ha nem figyelünk oda rájuk, hasonló folyamatok bekövetkeztére számíthatunk a szintén épületlakó házi és a mezei verebek, egyes baglyok és denevérfajok esetében is.
Ezeknek a védett állatoknak az elpusztítása nem csak törvénytelen, de ellentétes jól felfogott érdekünkkel is. A klímaváltozás egyik következményként újabb és újabb szúnyogok terjesztette betegségek és rovarkártevők tűnnek fel hazánkban is. A fecskék, sarlósfecskék és denevérek ugyanakkor a legfontosabb szúnyogfogyasztó állatok közé tartoznak, a verebek növényi kártevő rovarokkal táplálják a fiókáikat, a baglyok pedig százával pusztítják az egereket és patkányokat. Ha megsemmisítjük ezeknek a szúnyog-, kártevőrovar- és rágcsálóvadászoknak a szaporodó- és élőhelyeit, akkor sokszorosára nőnek a védekezésre fordítandó költségek. Ennél is nagyobb probléma, hogy eközben súlyosan veszélyeztetjük a lakókörnyezetünk biológiai sokféleségét, csökkenthetjük hazánk mezőgazdasági potenciálját. Szemléletes példája ennek a sajnálatos módon 97%-ban idegmérgek alkalmazására építő hazai szúnyogirtási gyakorlat, ami nem szúnyogszelektív, minden rovart, így a haszonnövényeinket beporzó fajok tucatjait is elpusztítja (a melegködös irtási módszer esetében egy MTA vizsgálatban csak minden ezredik [!] elpusztított rovar volt szúnyog).
Ugyanakkor az MME „Madárbarát” fejlesztései és interneten bárki számára elérhető tájékoztató anyagai (a Google keresőben a „denevér vagy fecske+falfelújítás” keresőszavakra ezek a felületek jelennek meg) egyszerűen és olcsón alkalmazható megoldásokat kínálnak a hatóságok és felelős lakástulajdonosok, kivitelezők számára a felszámolt fészkelő- és búvóhelyek pótlására, számuk növelésére (ezek használatára a hatóság az engedélyek kiadásakor kötelezheti is a kérelmezőt):
- mesterséges fecskefészkek: http://www.mme.hu/mu_fecskefeszkek
- mesterséges sarlósfecskeodúk: http://www.mme.hu/sarlosfecskeoduk
- veréblakótelep-odúk: http://www.mme.hu/vereblakotelep-odu
- egyéb mesterséges madárodúk és költőládák: http://www.mme.hu/oduk_es_koltoladak
- mesterséges denevérodúk: http://www.mme.hu/deneverodu
SAJNÁLATOS MÓDON EGY IDŐKÖZBEN BEKÖVETKEZŐ ÚJABB SZOMORÚ ESET IS IGAZOLJA KÖZLEMÉNYÜNK AKTUALITÁSÁT! A szeretgom.hu 2016. január 15-ei beszámolója szerint az esztergomi József Attila Általános Iskola nyílászárócseréinek és külső szigetelésének munkálatai közben feltehetően több ezer rőt koraidenevért falaztak be (https://www.szeretgom.hu/content/82036-deneverek-szorultak-a-jozsef-attila-iskola-falai-koze).
