Függetlenség és felelősség
Ezt a gondolatot Deák Ferenc, a haza bölcse hagyományozta ránk. Azt jelenti ez a mondat, hogy a bíróságok működésével akkor lehetünk elégedettek, ha a bírók a jogszabályok és a tényekről való meggyőződésük alapján ítélkeznek, és az emberek bíznak abban, hogy így teszik a dolgukat.Ennek a bizalomnak a talapzata az Alaptörvény, amely egyszerre biztosítja a bírói függetlenséget és a bírói felelősséget.
„A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik”- írja az Alaptörvény.A bírói hatalom gyakorlásáról szóló törvénycikk 1869-ben ezzel a mondattal kezdődött: „Az igazságszolgáltatás a közigazgatástól elkülöníttetik. Sem a közigazgatási, sem a bírói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak.”Ezt erősíti meg az Alaptörvényünk: „A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.”
A büntető eljárásnak négy jogi szereplője van: a nyomozó, az ügyész, a védő és a bíró. Az ügyész célja közvádlóként a vád bizonyítása. A védő célja a vádlott érdekeinek képviselete. De a bírónak nem lehet célja az ügyben, az üggyel. A bírónak csupán dolga van az üggyel, nevezetesen, hogy pártatlanul döntsön az elébe hozott tények és a jogszabályok alapján.
„Valljuk, hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.”- írja az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása.Jogállamban a bíróság is szolgálatot lát el. Ahogy ezt Finkey Ferenc - előbb koronaügyész, később kúriai tanácselnök - megfogalmazta: „A bíró feladata a közjó szolgálata”.A közjó szolgálata pedig a pártatlan, részlehajlás nélküli, független ítélkezést jelenti.
A bíróságok függetlensége természetesen nem önmagában álló érték. A bíróságok és a bírák sem „felelőtlenek”: az eljárási törvények bonyolult, egymásra épülő és egymást ellenőrző felülbírálati rendszert alakítottak ki. Sok grádicsot megjárhat egy ügy, amíg benne a végső, jogerős döntés megszülethet.
Az igazság adott - de, hogy ez kiderül-e a büntetőeljárás során, az valamennyi szereplőn múlik:a nyomozóhatóságon,a nyomozást felügyelő és a vádat képviselő ügyészségen,a vádlott érdekeit képviselni köteles védőn,az első-, másod- és ritkán harmadfokúfokú bíróságonés a Kúrián, mint a legfelső ítélkező fórumon.
A bíró felelőssége tehát szakmai felelősség. A bírói függetlenség pedig a demokrácia, a jogállam „állócsillaga”, ahogyan azt Trócsányi László igazságügyminiszter is több helyen deklarálta már.
A bírót az ítélkezésében semmilyen vélemény nem befolyásolhatja. A bíróban nem lehet félelem, és nem lehet harag. Hivatalból bízom abban, hogy a bírók képesek és készek az Alaptörvény 28. cikke szerint értelmezni a jogszabályok szövegét: Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.Amíg a bírókat nem befolyásolhatják a különféle vélemények, addig a bíróságoknak, a bíróságok vezetőinek nagyon is oda kell figyelniük ezekre a hangokra.
Indulatokat félre téve, nekünk arra kell figyelnünk, hogy miképpen tehetjük érthetőbbé a bíróságok működését.Hogyan mondjuk el a bírói függetlenség és felelősség jelentését és jelentőséget? Hogyan lehet érthetőbb a közvélemény számára egy bonyolult büntető eljárás, vagy bíró által több órán át, több száz oldalon keresztül indokolt ítélet?Bízom benne, hogy utóbbit illetően a törvényhozás mindannyiunk segítője lesz. Bízom abban, hogy az igazságügyminiszter irányítása alatt olyan eljárási kódexeket szövegeznek, amelyek mindannyiunk elégedettségére szolgálnak majd. Olyanokat, amelyek hasznosítják a bírósági szervezet tapasztalatait is.
Kérem a többi hatalmi ág képviselőit, hogy tartsák tiszteletben a bírói függetlenséget és a bízzanak a bírói felelősségben!
