Kecskemét Integrált Városfejlesztési Stratégiája
A Magyar Tudományos Akadémia Alföldi Tudományos Intézete elkészítette Kecskemét integrált városfejlesztési stratégiáját. Európai Unió elvárása az, hogy minden megyei jogú városnak rendelkeznie kell átfogó fejlesztési dokumentummal. E feltétel teljesülése után hívhatók le bármilyen pályázati forrás. Ez a tanulmány csupán alapja egy átfogó városrendezési tervnek, amihez el kell készíteni a megvalósíthatósággal kapcsolatos vizsgálatokat.
A tudományos intézet terjedelmes iratanyagának bevezetőjében leszögezi, hogy a globális kihívásokra túlnyomó részt helyi szinten lehet hatékony válaszokat adni. A helyi társadalom tagjainak, közösségeinek, s nem utolsó sorban vezetőinek komoly részük van a globalizáció kedvezőtlen hatásainak mérséklésében. A végső célként pedig az élhető és a fejlődését tekintve fenntartható város megteremtését jelöli meg a tudósokból álló csoport. A grémium az alábbi szempontokat vizsgálta:
Kecskemét gazdasági helyzete
Kecskemét gazdaságára élénk vállalkozási kedv volt jellemző az elmúlt évek során. 2006. év végén már több mint 16 ezer kecskeméti székhelyű társas vállalkozást regisztráltak, ami közel 25 százalékos növekedést mutat az egy évtizeddel korábbi adatokhoz viszonyítva. A vállalkozások döntő többsége - 2005-ben 95 százaléka – még mindig az igen kicsik, a 10 főnél kevesebbet foglalkoztatók közé tartozik, s csupán 18 olyan vállalkozás van, amely 250-nél több személynek ad munkát. Bár ők tartósan, 10-15 éve, jelen vannak a térség életében. Az ágazat-megoszlás szerkezetében kisebb változások tapasztalhatóak: míg az agrárágazatban működők súlya mérséklődött, addig a pénzügyi közvetítés, oktatás, egészségügyi és szociális ellátás, valamint a legjelentősebb - 28,54% 2005-ben - mértékben jelen lévő ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatás terén folyamatos növekedés tapasztalható.
Városfejlesztési körzetek
Az új integrált városfejlesztési stratégia – a korábbi hasonló Kecskemét városi tervi munkáktól eltérően, az akcióterületi tervek előkészítése céljából – úgynevezett városfejlesztési körzetek, területek lehatárolását írja elő.
Az egyes körzetek kialakításánál, megformálásánál, lehatárolásánál szerepet játszott az adott városrész karaktere, területhasználatának módja, az adott kerület, illetve több esetben részönkormányzat építészeti és társadalmi sajátosságai. Ennek elkészítésében hatékonyan működtek közre javaslataikkal a részönkormányzatok.
Kecskemét, történelmi fejlődésének egyedisége révén is, az egyik legbonyolultabb szerkezetű magyar nagyváros. Nemcsak az igen nagy értéket képviselő történelmi belvárosa révén, hanem az egykori garnizonváros még mindig hasznosításra váró laktanya területeit tekintve, vagy a különösen értékes és fejlődő városrészfalvak (Katonatelep, Méntelek, Hetényegyháza, Kadafalva) vonatkozásában; a város külterülete is átgondolt fejlesztést és rehabilitációt igényelne.
A funkcionális városszerkezet sajátos eleme a városközpontot övező belső lakóöv. A szabálytalan utcahálózat és a földszintes, félig zártsorú beépítés a mai napig őrzi a mezővárosi településfejlődés emlékét. Az utcák tört, íves vonalvezetése, a kerítésekkel és kapukkal tagolt hézagos beépítés, a házak barátságos emberi léptéke, az udvarok és az utcák növényzete előnyösen befolyásolja a városképet. Az utóbbi időben azonban változás figyelhető meg a terület karakterében. A kertes-udvaros portákat egyre több helyen váltja fel a zárt térfalat alkotó, többemeletes társasház, amelyek nemcsak esztétikai, hanem minőségi problémákat is felvetnek minimális alapterületű, rossz beosztású lakásaikkal. A dokumentum további városképpel kapcsolatos tennivalókat vet fel. Fontosnak tartja a vásárcsarnok és a Centrum áruház környezetének teljes rehabilitációját, a Katona József tér közterületi funkciójának újragondolását, a főposta előtti csonka tömb lebontása révén pedig egy új köztér létesülését javasolja. A Szeged felől érkező, autópályáról lehajtó forgalmat rendkívül előnytelen benyomás éri a városkép szempontjából, amit ugyancsak kezelni kell.
Antiszegregációs terv
Bár a Kecskeméten megfigyelhető szegregációs folyamatok országos viszonylatban enyhének tekinthetők, az elmúlt fél évszázad urbanizációs folyamatainak eredményeként Kecskemét városában is kialakultak azok a lakóövezetek, amelyek egymástól igen eltérő építészeti, lakhatási, és szolgáltatási szintet nyújtanak. A belvárosból az anyagilag tehetősebb réteg kertvárosokba költözött, divatossá téve egyes övezeteket (Petőfiváros, Hunyadiváros). A nem preferált övezetek fejlődése – beleértve az ott lakók anyagi helyzetét is – megrekedt, stagnált (Műkertváros). Más övezetekben – a társadalom perifériáján élők beköltözése miatt – gettósodási folyamatok indultak meg. (Halasi úti lakótelep).
Az antiszegregációs program a következő stratégiákat irányozza elő:
- Az alacsony státuszú lakosság közösségi rehabilitációs programja az Ürgés és a Muszáj városrészben
- Komplex intézmény- és lakókörnyezet-fejlesztési program a Szeleifaluban
- Az ipari funkciójú területbe ékelődő barakklakások fölszámolása, lakosságuk integrált környezetben való elhelyezése
Kecskemét új, integrált városfejlesztési stratégiája
E stratégia legfőbb célkitűzése, hogy Kecskemét modern, iparát, mező- és élelmiszergazdaságát megújító, képzett munkaerőre és információs technológiára támaszkodó szolgáltató-várossá fejlődjön. Harmonikus környezetet kell kialakítani, amit a helyi társadalom sokféle érdekének hosszú távú érvényesítésével, az itt élők életkörülményeinek tudatos és körültekintő jobbításával, valamint a településrészek infrastruktúrájának fejlesztésével lehet elérni. Továbbá a város regionális hatású, központi szerepét növelni kell kulturális és idegenforgalmi centrummá alakításával, a főiskolák és közoktatási hálózat megtartása és fejlesztése mellett.
