Dr. Pánczél Gyula tüdőgyógyász tartott előadást a Wojtyla Házban

A tüdőbetegségek megelőzésében és gondozásában kiemelkedő eredményeket elért szakember nem ismeretlen a Karol Wojtyla Barátság Központ mintegy százharminc állandó gondozottja előtt. Részint, mert nem ez volt az első alkalom, hogy az intézménybe látogatott, egyúttal – mint előadása során kiderült – több wojtylást személyesen is gyógyított. Dr. Pánczél Gyula, a kecskeméti tüdőgondozó és tüdőszűrő állomás vezető főorvosa elsősorban saját szakterületét érintette az időközben kötetlen, vidám beszélgetéssé „fajult” előadásában. (Fotók: Tódor Norbert)

– Paraszti családból származom, Kerekegyházán nőttem fel. Édesapámat korán elveszítettem, édesanyám negyedmagammal nevelt fel engem. 1968-ban fejeztem be a Szegedi Orvostudományi Egyetemet. Akkortájt édesanyám a Ceglédi úti tüdőkórházban feküdt. Egy alkalommal, amikor bementem hozzá, az akkori osztályvezető főorvos – megtudván, hogy magam is „doktor bácsi” vagyok – megkérdezte tőlem: volna-e kedvem náluk dolgozni. Volt… Így lettem tüdőgyógyász – meséli önmagáról a köztiszteletben álló kecskeméti orvos a Wojtyla Ház gondozottainak társaságában.

– A tüdőgyógyászatban máig rendkívül fontos szerepet játszik a penicillin, melyet bizonyos fertőző megbetegedések kezelésére használnak. Az 1940-es években még úgy tekintettek rá, hogy segítségével megoldható lesz az emberiség kórokozók elleni harca. A rezisztencia kialakulásával, illetve a penicillinre nem érzékeny kórokozók számának gyarapodásával azonban megváltozott e nézet. Ettől függetlenül sokan az elmúlt évszázad csodájának tekintik – mondta a szegényeknek az orvos.

Beszélt a tüdőgyógyászat legkiemelkedőbb eredményeiről is. – A nyolcvanas évekig a tbc és a tüdőasztma játszott döntő szerepet a tüdőbetegségek között. Mára sikerült a tbc-t olyan szintig felszámolni, hogy tőlünk nyugatabbra, például Svájcban sem tudnak jobb eredményeket produkálni – emelte ki a tüdőgyógyász. Ma az asztma és a tüdőrák jelenti a fő gondot. Bács-Kiskunban például 60-70% a tüdőrák előfordulási aránya. Ez nagyon magas szám, amiért javarészt a dohányzás tehető felelőssé. Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy ha valaki például több mint negyven évig nap mint nap cigarettázik, annak komoly károsító hatása van, ami nem elhanyagolható az emberi szervezetre nézve, tehát még ha abba is hagyjuk a dohányzást, idővel jó eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedésekkel kell számolnunk. De jobb későn, mint soha – hangoztatta a szakember, mert összességében ily módon is egészségben eltelt időt nyerhetünk magunknak, és annál később alakulhat ki komoly megbetegedés, akár tüdőrák.

A szakember továbbá hangsúlyozta a rendszeres kézmosás fontosságát. Ez elsődleges fegyver a kórokozók terjedésével szemben, valamint megfázásos időszakban, különösen járványok idején lehetőleg használjunk szájmaszkot – figyelmeztetett Pánczél főorvos. Az előadás befejező részében kérdésekre válaszolt a neves szakember.

Kövessen minket a Facebookon is!